Téglából készült ékesség

Fotó: 123rf

Bárhová is pillantson, a miclăușeni-i birtokra betérő utazó számára egyből érthetővé válik a Sturdza nemesi família mottója: „A szépség ott csillog mindenben." Az immár a moldvai és bukovinai ortodox metropóliához tartozó épület története hat évszázadra nyúlik vissza: Miclăuș udvari tanácsos 1410-ben kapta meg szolgálataiért I. (Jó) Sándor moldvai fejdelemtől a Szeret folyó melletti területet, amelyen később a nevét viselő falu épült. A 17. század végéig birtok számos új tulajdonost ismert meg, amíg a Sturdza családé lett – akik alatt két és fél évszázados töretlen fejlődésen ment át. A Ioan Sturdza által 1752-ben építtetett kúriának 20 szobája volt, istállójában pedig válogatott paripák álltak.

Carrarából Miclăușeni-be

Fotó: 123rf

A család mindegyik generációja tovább gyarapította a birtokot: templom épült és 42 hektáros angolparkot is kialakítottak. A 60 ezer kötetes könyvtárba számos ritka kiadvány került, a belső teret értékes festmények és carrarai márványból készült mellszobrok díszítették. Hamarosan elérkezett az idő, hogy mindehhez méltó külső is társuljon: az új palotát George Sturdza a nyugati nagybirtokosok kastélyainak mintájára építtette 1880–1904 között a korábbi kúria helyén. A lépcsőkhöz Dalmáciából érkezett a márvány, a bútorok rózsafából, a padló ébenfából, mahagóniból és tölgyből, a kályha pedig porcelánból készült.

A történelem viharában

Fotó: 123rf

Az első világháborúban a kastély először a német hadsereg kórháza volt, majd orosz katonák dúlták föl. Ritka könyveket használtak tüzelőnek, számos értékes műtárgyat elpusztítottak vagy elloptak, és amit a háború meghagyott azt a tűzvészek tették tönkre. A kommunista rendszer idején katonai raktár, majd iskola és árvaház volt. A rendszerváltást követően a jogos tulajdonos, Ecaterina Sturdza Cantacuzino az ortodox egyházra hagyta az ingatlant, amelyet az 2000-es évek elején újítottak fel. A kastély és a park immár látogatható emellett szállás- és étkezési lehetőséget is kínál.