1. Sok kell belőle
Fél kilogram száraz teafű 2000 darab frissen szedett tealevélből készül. A világ legjobb minőségű teafajtái vadon és magas, hegyi klímán nőnek Ázsiában és kézzel takarítják be. A világ teatermelése évente 5-6 millió tonna, a legtöbb teát – a világtermelés szinte felét – Kínában termesztik, a második India, a harmadik pedig meglepő módon Kenya.
2. Angliában sem csak isszák...
Az angolok az egyik legnagyobb teafogyasztók a világon, talán nem is gondoltad, de Nagy-Britanniában is termesztenek teát, méghozzá Cornwallban, a Tregothnan birtokon. Ez a világ legészakibb teaültetvénye, elvileg ilyen éghajlaton nem is maradhatna meg a teacserje, de a kastély botanikus kertjében olyan a mikroklíma, ami ezt lehetővé teszi.
3. Srí Lanka első ültetvényei
Teaültetvény Srí Lankán
Fotó: Unsplash
Srí Lanka, azaz régi nevén Ceylon ma is az egyik legnagyobb teatermelő ország, a legnagyobb ültetvények Kandyban találhatók. A szigetország GDP-jének 2%-át teszi ki a teakereskedelem – ez 1,5 milliárd dolláros bevételt jelent évente.
4. A teák pezsgője
A darjeeling (dardzsiling) a legdrágább indiai tea, éppen ezért kapott egy becenevet: ez a teák pezsgője. Az elnevezés egyébként a tea származási helyét jelöli: a nyugat-bengáli területen (a Himalája alacsonyabb, 2134 méteres részén) van Darjeeling, ahol nagyrészt fekete teát termesztenek, de egyre több az oolong és a zöld tea kitermelés is. Az ültetvény azért vált híressé, mert különleges teahibrideket hoztak létre és különleges fermentálási módszereket kísérleteztek ki, így lettek a Darjeelingből származó teák a világ legjobb minőségű italai.
5. A legérettebb
Tömbbe préselt, öreg tea
Fotó: Profimedia
A puer vagy puerh tea a kínai Jünnanból származik – duplán fermentált, majd összepréselt teafajta, amelyhez a leveleket a legöregebb teafákról szedik le. A hosszadalmas érlelési eljárásnak köszönhetően sokkal több antioxidáns és élénkítő anyag van benne, mint a hagyományos fekete teákban. Az íze földes, ami elsőre csalódás lehet, de hozzá lehet szokni, a kínai orvoslás szerint már amúgy is inkább gyógyszer, mint élvezeti cikk.
6. Mikortól iszunk teát?
Találtak olyan kerámia teáscsésze leleteket, amelyek arra utalnak, hogy 11 ezer évvel ezelőtt már létezett a teafogyasztás Ázsiában és a Közel-Keleten, de Európába egészen a 16. századik nem jutott el. Az első teafélék a Selyemúton érkeztek Európába. A brit telepesek például hajón utaztatták be az öreg kontinensre a szárított tealeveleket. A gyógynövényekből, azaz virágokból, levelekből, bogyókból, szárított gyümölcsökből, kérgekből készült főzetek már Európában is ismertek voltak, mire a kínai tea megérkezett.
7. Színkavalkád
A teaféléket 6 csoportba osztják a szakértők:
- A fehér tea a legenyhébb ízű, zsenge tealevelekből fő, amelyek még nem oxidálódtak.
- A sárga tea gyengén erjesztett tea, amit nedves textil alatti gőzöléssel készítenek el.
- A zöld tea erős teafű, amit fejlett tealevelekből fermentálással érlelnek.
- Az oolong teát érett levelekből készítik: a megsodort, hervasztott levelet az oxidációs folyamat közepén állítják meg.
- A fekete teát kínaiul, koreaiul, japánul és bengáli nyelven vörös teának hívják, hiszen a belőlük főzött tea színe inkább vörös, mint fekete. A zöld tealeveleket fermentálják, összezúzzák vagy sodorják, ezzel támogatják az erjedési folyamatot.
- A puer tea a kínaiak szerint az igazi fekete tea, amit gőzöléssel, majd préseléssel tömbösítenek. Míg a legtöbb teafajtát szüret és feldolgozásának évében fogyasztják, addig a puer több mint 50 éves is lehet. Az érlelési idő alatt befedi egy vékony feketés penészréteg, a tökéletes aroma eléréséhez akár egész éjjel áztatják a teát.
