• Log in
    BELFÖLDKÜLFÖLDTECHÉHES UTAZÓDRIVE-TIPP
    ROHUDESPRE NOIOFERTĂ MEDIAADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ
    BELFÖLDKÜLFÖLDTECHÉHES UTAZÓDRIVE-TIPP
    ROHU
    DESPRE NOIOFERTĂ MEDIAADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

    Drive Logo

    A weboldal sütiket (cookies) tárol el a számítógépen a szolgáltatás biztosítása érdekében.

    Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. Többet szeretnék tudni.

    Bezárás
    Süti tájékoztató

    Az Európai Uniós törvények és az Adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatunk kell, hogy a weboldal működése során sütiket (HTTP-cookies) helyez el az Ön számítógépén. A sütik olyan kis fájlok, amiben olyan adatokat tárolunk el, amelyek például bejelentkezéshez, foglalás leadásához vagy a látogatói statisztikák vezetéséhez szükségesek.

    Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

    2021.04.15
    történelem

    8 fontos történelmi útvonal

    Bár ma már nem teveháton kelünk útra, az ősi kereskedelemi útvonalak felkeresése örök emlék maradhat.

    selyemut sivatag teve
    Fotó: Getty Images


    Ma már pár óra alatt repülővel átér Európába egy nagyobb szállítmány Ázsiából, több ezer éve ehhez hónapok kellettek. Az ókorban egy-egy tipikus helyi terméket vittek el messzi tájakra, például sót, fűszereket, amelyek a másik területen elérhetetlenek voltak, majd egyre több áru cserélt tulajdonost az évezredek alatt, és jól ismert, forgalmas útvonalak alakultak ki.

    Selyemút

    A legrégebbi kereskedelmi útvonal Kínát és a Római Birodalmat kötötte össze. Az i.sz 1. században a kínai selymet és fűszereket európai gyapjúra, ezüstre és aranyra cserélték. Emellett a selyemút a tudás, a technológia, a vallás és a művészetek elterjedésének fontos csatornájává vált. Több fontos csomópont is kialakult az útvonalon: például az üzbegisztáni Szamarkand ma is nagyváros. Az utazók a kínai Hszianból indultak, és a kínai nagy fal mellett haladtak, majd átkeltek a Pamír-hegységen Afganisztánba és tovább zarándokoltak Levantéig (a mai Közel-Kelet), ahol árukat rakodtak a mediterrán térségbe vitorlázó hajókra.

    A 6400 km-es utat szinte senki nem tette meg egyben.

    A kereskedők egymásnak adták át az árut egy-egy csomópontban. A 13. században, a Mongol Birodalom felvirágzásával a Selyemút is újra fontossá vált. Az olasz utazó és kereskedő Marco Polo is ezt az útvonalat követve jutott el első európaiként Kínába.

    Tömjénút

    nizwa oman

    Nizwa a 6-7. században Omán fővárosa és fontos kereskedelmi központja volt

    Fotó: 123rf

    A tömjént és a mirhát a parfümkészítéshez, temetkezési és más vallási rituálékhoz, valamint a halottak balzsamozásához használták és csak az Arab-félsziget déli végében (a mai Jemenben és Ománban) volt elérhető. Több útvonal is létezett, ezek összefoglaló neve a Tömjénút, amely Egyiptomot, Indiát és Arábiát szelte át. Plinius római történész azt írta, hogy akkoriban 62 nap kellett az útvonal teljesítéséhez, amelyen nagyjából összesen 3000 tonna tömjén cserélt gazdát. Az útvonalat akkor kezdték el mellőzni, amikor a hajók már elég nagyok, erősek és fejlettek voltak ahhoz, hogy ezt a drága árucikket átvigyék a Földközi-tengeren más tájakra.

    Fűszerút

    fuszerut

    Keleti fűszerek egy indiai piacon

    Fotó: 123rf

    A Földközi-tengeren át vezető vízi kereskedelmi útvonalon szállították a fűszereket Keletről Nyugatra.

    A bors, a szegfűszeg, a fahéj és a szerecsendió volt a legkeresettebb árucikk Európában.

    A 15. század előtt észak-afrikai és arab közvetítők ellenőrizték a kelettel folytatott kereskedelemet, ezért ezek a fűszerek rendkívül drágák és ritkák voltak Európában. Miután egyre inkább lehetővé vált a nagy távolságok áthajózása, az európai kereskedők a tengerek felé indultak, hogy közvetlen kereskedelmi kapcsolatokat alakítsanak ki Indonéziával, Kínával és Japánnal. Kolumbusz is kifejezetten a diplomáciai kapcsolatok erősítése és fűszerkereskedelem céljával indult útnak Amerika felfedezésekor.

    Borostyánút

    borostyanut

    A borostyán fontos díszítőanyag volt

    Fotó: 123rf

    Borostyánnal már i.e. 3000 körül kereskedtek, a régészeti bizonyítékok szerint a Balti-tengerből származó borostyángyöngyök még Egyiptomba is eljutottak. A rómaiak gyógyászati és dekorálási céllal is használták a megkövesedett fagyantát. A Balti-tengerben rengeteg, több millió éve lerakódott borostyánt találtak, a kereskedelmi útvonal a Baltikumot és Nyugat-Európát kötötte össze. A mai Lengyelország területén még megvannak az útvonal egyes részei, ezt mai napig „borostyán autópályának" nevezik.

    Teaút

    a tea kereskedelmi utvonala

    A tibeti Hengduan-hegység

    Fotó: 123rf

    A tea útja sem volt kevésbé izgalmas: a kínai tea közel 10 ezer kilométert tett meg. Az évezredek alatt sok teadinasztia is uralta az útvonalat. A Hengduan-hegységből (Kína egyik fő teatermelő területe) induló kereskedelmi útvonal Tibeten át egészen Indiáig tartott. Az út számos folyót is keresztez, ez volt az egyik legveszélyesebb ősi kereskedelmi útvonal. Az útvonal egyes részeit már az i.e.1600-as években is használták, a nagyobb forgalom azonban 960-tól indult el, ekkorra a tea már fizetőeszközzé vált a térségben. Az útvonal jelentősége a XX. század közepén megint megnőtt: a második világháború során a japánok rengeteg ázsiai kikötőt blokkoltak, így Belső-Kína és India között ismét ezt az útvonalat kezdték használni a kereskedők.

    Sóút

    Sóút Olaszországban

    Fotó: Getty Images

    Az ókorban még kevés sót tudtak kitermelni, ezért az ásványi anyagokban gazdag területek fontos kereskedelmi központokká váltak. A sok ilyen útvonal közül az egyik leghíresebb a római Via Salaria (magyarul sóút) volt, amely a Róma melletti Ostiától Olaszországon át az Adriai-tenger partjáig vezetett. A só olyan értékes volt, hogy a római katonák is sóban kapták a fizetésüket.

    A latin sal (só) szóból ered az angol salary (fizetés) szó is.

    Transz-Szaharai út

    szahara

    Fotó: Unsplash

    Az Észak-Afrikától Nyugat-Afrika felé tartó transz-szaharai kereskedelmi útvonal valójában számos útvonalból állt – a kereskedelem kereszteződéseket, találkozópontokat hozott létre a sivatag hatalmas területén. Ezek a kereskedelmi utak először az i.e. 4. században jelentek meg. A 11. századra már több mint ezer tevéből álló hatalmas karavánok szelték át a Szaharát. Az útvonalon arannyal, rabszolgákkal, sóval és ruhával, strucctollakkal és európai fegyverekkel kereskedtek.

    Bádogút

    cornwall badogut

    Cornwall

    Fotó: Getty Images

    Az ón nagyon fontos áru volt, a fémgyártás alapanyagaként használták a bronzkortól a vaskorig, a korai települések létrejöttében is főszerepe volt. A Közel-Keleten i.e. 2800 körül olyan rézötvözetet hoztak létre, ami sokkal erősebb és jobb minőségű volt, és ehhez egy könnyen hozzáférhető fémre volt szükség, az ón pedig sok helyen fellelhető volt. Az egyik ilyen ónút az i.e. 1. évezredben virágzott: Nagy-Britannia délnyugati részén, Cornwall ónbányáitól a tengeren át egészen Franciaországig vezetett, majd onnan Görögországig és azon túl.

    2023.03.25
    városjáró

    Egy magyarországi épület vezeti a legjobb turisztikai látványosságokat összegző új listát!

    Mi legyen a bakancslistádon, és mit érdemes kihagyni? Íme, a legjobb és a legrosszabb látványosságokat összegző lista!

    Fotó: Shutterstock

    Inspirációt keresel a következő nyaraláshoz? A Stasher poggyásztároló hálózat 99 turisztikai látványosságot rangsorolt a világ minden tájáról olyan adatok alapján, mint a helyi szállások minősége, a legközelebbi nemzetközi repülőtértől való távolság, a turisták biztonsága, a TripAdvisor és a Google értékelései és a népszerűség TikTok platformon. Ezek alapján minden látnivaló egy pontszámot kapott az 1-től 10 terjedő skálán – az élen pedig egy budapesti célpont végzett.

    ​A legjobb turisztikai látványosságok

    Fotó: Shutterstock

    A Stasher ranglistája alapján a budapesti parlament épülete a világ első számú turisztikai látványossága. A Dunára néző neogótikus épület 7,34 pontot kapott a lehetséges 10-ből. A Parlament átlagos Google-értékelése 4,8/5, míg a Booking.com-on a helyi szálláshelyek átlagos értékelése 8,6/10 volt. A magyar épületet bemutató TikTok-videókat eddig több mint 887 milliószor nézték meg, ráadásul Magyarország veszélyességi pontszáma csupán 1,4 az 5-ből a Global Peace indexen, vagyis nagyon biztonságosnak számít.

    Fotó: Unsplash

    A második helyen a párizsi Disneyland áll 7,17-es pontszámmal. A vidámparkot bemutató TikTok-posztokat 7,9 milliárdszor nézték meg, ezzel messze ez a legnépszerűbb attrakció a platformon. A helyi szálláshelyek átlagosan 8,6/10-es értékelést kaptak, a Google Reviews-ben pedig szintén jó, 4,5/5-csillagos átlagot ért el. Az 5510 hektáros vidámpark amúgy nemrég ünnepelte 30. évfordulóját, és a járványidőszak előtt, 2019-ben több mint 9,7 millió látogatót fogadott

    Fotó: Shutterstock

    A lista harmadik helyezettje az izlandi Kék Lagúna geotermikus mesterséges tó, 7,15-ös pontszámmal. A veszélyességi indexen elért 1,1/5-ös pontszámával Izland az egyik legbiztonságosabb ország a világon. A helyi szálláshelyek minősége is lenyűgöző, így a listán a legmagasabbak között van (9,2/10-es átlagértékelés). A látogatók véleménye is pozitív: a Google Reviews átlagpontszáma 4,6/5, míg a TripAdvisor-értékelések 80%-a "nagyon jó" vagy "kiváló" volt.

    A top 5-ös listára a sevillai Plaza De España (7,13-as összpontszám) és a kambodzsai Angkor Wat (7,04) került még fel.

    ​A legrosszabb turisztikai látványosságok

    Fotó: Shutterstock

    A lista utolsó, 99. helyén a Los Angeles-i Hírességek Sétánya (Hollywood Walk of Fame) áll, mindössze 3,42-es pontszámmal – a híres látványosság a 2019-es listának is a végére került. Értékeléseikben a látogatók leginkább „piszkosnak" és „nem biztonságosnak" írják le a helyszínt, amelyik így a listán szereplő célpontok közül a legalacsonyabb pontszámot (4/5) kapta a Google Reviews-ben. Ráadásul az Egyesült Államok 3,85-ös veszélyességi indexe kifejezetten magasnak számít, ami szintén hozzájárult a Hollywood sugárút leminősítéséhez.

    Tádzs Mahal

    Fotó: Unsplash

    A lista második legrosszabb látványossága az isztambuli bazár, a világ egyik legrégebbi bevásárlóközpontja, amely minden kategóriában rosszul teljesít, így végül 3,48-as összpontszámot ért el. Az indiai Tádzs Mahal a harmadik legrosszabb látványosság, 3,83-as pontszámmal. Főleg, mivel különösen nehezen megközelíthető nemzetközi repülőtéren keresztül, a turistáknak 219 km távolságot kell megtenniük leszállás után.

    gasztronómia

    Utazás és gasztronómia a kanapéból! Top 5 gasztrosorozat a Netflixen!

    személyes

    Vajon hova utazott közösen Tilla és Majka?

    fotógaléria

    25 látványos fotó a világ egyik legfontosabb versenyének alkotásai közül!

    városjáró

    Egynapos city break – Hollandia a tulipánvirágzás idején! (3. rész)

    történelem

    Apró a tulipánhagyma, mégis óriási hatása volt – Hollandia a tulipánvirágzás idején! (2. rész)