Dublin múltja telis-tele van izgalmas fordulatokkal, virágkorokkal, háborúkkal.

A Liffey folyó torkolatánál létrejött ősi település a 11. századra a szigetre érkező, norvég származású vikingek királyi városává nőtte ki magát. Az évszázadok során háborúzott itt Brian Boru ír nagykirály, II. Henrik angol király, I. Erzsébet, Oliver Cromwell és Orániai Vilmos is, hogy csak pár nevet említsünk. A georgiánus korszakban végre eljött a béke, a fejlődés, a művészetek ideje, ekkor emelték Dublin számos emblematikus épületét. A 18. század második felére tehető fénykornak az angoloktól való függetlenedési törekvések megtorlása, illetve a nagy éhínség vetett véget. Az 1916-os szabadságharc ugyan elhozta az áhított szuverenitást, az elszegényedett, romos várost csak évtizedek alatt sikerült modernizálni, élhetővé, vonzóvá tenni. Mára viszont Dublin a világ egyik legnépszerűbb városává vált, az 590 ezres települést hozzávetőleg tízszer annyi turista keresi fel évente.

Fontos helyszínek és nevezetességek terén nincs hiány a településen, amik viszont igazán szerethetővé teszik az ír fővárost, azok a lépten-nyomon szemünk elé táruló, meglepő építészeti alkotások és egyéb érdekességek. A Liffey folyón átívelő, legszebb, leghíresebb átkelő, az O’Connell híd – Európában egyedüliként – például szélesebb, mint amilyen hosszú. Különleges a sokáig az angol uralmat szimbolizáló dublini vár ékessége, a normann hódítók által épített kerek Record-torony is.

Ipari műremeknek is beillik a Guinness-gyár, melyet 1759-től évi 45 fontért vett bérbe Arthur Guinness. Hétemeletnyi sörtörténelem, a cégalapító dolgozószobája és persze sörkóstolás – ez mind belefér egy gyárlátogatásba. A tetőről nyíló 360°-os panoráma és a malátaillatú gyárlátogatás felejthetetlen emlék.

Az írek világszínvonalú interaktív kiállítást alakítottak nemzeti italukról.

Érdekes módon a köztudottan katolikus írek fővárosának két legnagyobb temploma anglikán. A Christ Church és a Szent Patrik-katedrális joggal szerepel előkelő helyen a turisták útitervében. Bár az ország védőszentje Szent Patrik, a dublini Whitefriar utcai karmelita templomban Szent Bálint ereklyéit is megtaláljuk. Arról a kettősségről sem feledkezhetünk meg a furcsaságok felsorolásakor, hogy Dublin 2010 óta az UNESCO irodalmi városai közé tartozik, miközben az 1000 pub fellegváraként is emlegetik.

A Trinity College egyetem könyvtárának olvasótermébe lépve hirtelen mintha Roxfortban találnánk magunkat. Hatalmas, elvarázsolt tér, rafináltan faragott falépcsők és boltívek, valamint több tízezer kötet vár ránk. Miután bejártuk a mesebeli birodalmat (szánjunk rá időt bőven!), nézzük meg az itt őrzött 9. századi Kellsi Kódexet is.

A Kilmainham börtönben brit koronától való függetlenedésért évszázadokig fáradhatatlanul harcoló Írország történelmének sötét oldalát ismerhetjük meg. Lázadók és forradalmárok ezrei raboskodtak a ma már múzeumként bejárható, korabeli használati tárgyakkal gazdagon berendezett cellákban.

James Joyce az Ulysses című regényben tette fel a kérdést: vajon átlehet-e jutni Dublin városközpontján úgy, hogy egyetlen pubot sem érint az ember? Kemény dió, de teljesíthető! Próbáljuk ki önállóan vagy célirányos, vezetett séta keretében, garantáltan jól fogunk szórakozni! Ha megvagyunk ezzel, akkor végül mégis jöhetnek a pubok!

A város híres szórakozónegyede, a Temple Bar egy külön világ.

A pubokban mindig ír zene szól, a hangulat már kora délután a tetőfokára hág, a zegzugos utcák apró dizájnerboltjai pedig különleges portékákat kínálnak. Mivel Dublintól elválaszthatatlan az élő zene és a néptánc is, ezért okvetlenül áldozzunk egy vidám estét a folklór oltárán! Kiváló helyszín erre a Button Factory, a Whelan's vagy az O’Donoghue’s. Akár a 16. századi ceili, akár a feszes sztepptánc kipróbálása mellett döntünk, nem fogunk csalódni!

Dublinba utazni már csak a gasztronómiai élvezetek miatt is megéri. Reggelire tükörtojással, kolbásszal tálalt boxty, vagyis krumplilepény jár erős feketével, és már kezdődhet is a nap. Ebédre válasszunk bátran tradicionális finomságokat, mint amilyen a rozmaringos tavaszi bárány, esetleg a pürésített-pirított, burgonyából, káposztából, póréhagymából készült colcannon. Vacsorára pedig kóstoljuk meg a barna sörrel készített, tápláló ír marharagut, netán a lassan főzött, szalonna-kolbász-burgonya triót, a Dublin coddle-t.