• Log in
    BELFÖLDKÜLFÖLDTECHÉHES UTAZÓDRIVE-TIPP
    ROHUDESPRE NOIOFERTĂ MEDIAADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ
    BELFÖLDKÜLFÖLDTECHÉHES UTAZÓDRIVE-TIPP
    ROHU
    DESPRE NOIOFERTĂ MEDIAADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

    Drive Logo

    A weboldal sütiket (cookies) tárol el a számítógépen a szolgáltatás biztosítása érdekében.

    Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. Többet szeretnék tudni.

    Bezárás
    Süti tájékoztató

    Az Európai Uniós törvények és az Adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatunk kell, hogy a weboldal működése során sütiket (HTTP-cookies) helyez el az Ön számítógépén. A sütik olyan kis fájlok, amiben olyan adatokat tárolunk el, amelyek például bejelentkezéshez, foglalás leadásához vagy a látogatói statisztikák vezetéséhez szükségesek.

    Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

    2021.10.27
    személyes

    Erdélyből Afrikába: Nagy Bendegúz Lóránd, a kerekesszékes világjáró

    Az erdélyi származású utazó több mint száz országban járt eddig.

    Erdélyből Afrikába: Nagy Bendegúz Lóránd, a kerekesszékes világjáró
    Fotó: Nagy Bendegúz Lóránd

    Nagy Bendegúz Lóránd Erdőszentgyörgyön született, Déván töltötte gyermekkorát, de középiskolát már Magyarországon, Baján végezte el, majd építész és rehabilitációs szakmérnöki tanulmányokat folytatott Budapesten és Stockholmban. És rengeteget utazott: Ausztrálián kívül minden földrészen megfordult eddig.

    A Marosvásárhely és Szováta között fekvő Erdőszentgyörgyön született. Gyerekkorában gyakran kirándultak a családdal, és e téren már tizenévesen nagy szabadságot kapott a szüleitől: akár egy hétre is elengedték a barátjával országon belül egy-egy hosszabb bringatúrára. Bendegúz azután sem hagyott fel a „bevállalósabb" utazásokkal, hogy a családdal átköltöztek Magyarországra: gimnazistaként például egyedül biciklizett el egészen Németországig. „Egy hónap alatt közel 6 ezer kilométert tekertem, a következő évben pedig egy barátommal azt terveztük, hogy megkerüljük bringával a Mediterráneumot. Ebből aztán semmi sem lett, mert jött a balesetem."

    Kétszer kétkeréken másképp

    Bendegúz 19 éves volt, amikor egy sziklamászó erőnléti edzés közben súlyosan megsérült a gerince, deréktól lefelé megbénult és kerekesszékbe kényszerült. Nagyjából öt évig élt abban a hitben, hogy a megváltozott helyzete miatt soha nem fog tudni visszatérni korábbi életéhez, mígnem svédországi tanulmányai alatt rádöbbent: létezik olyan környezet, ahol minden feltétel adott a sérültek számára is.

    „Rájöttem, hogy nincs két külön világ épeknek és sérülteknek – közös a világunk."

    Ekkor döntötte el azt is, hogy a kerekesszék nem lehet akadálya az utazásainak.

    Jelenleg nagyjából száz meglátogatott országnál tart, Európában már alig maradt számára felfedezetlen terület. A baleset után elsőként keletnek vette az irányt, köszönhetően néhány remek iráni művészfilmnek, amelyek hatására meg akarta ismerni az országot – és nem is csalódott. „Irán tényleg zseniális hely, hiába van a nyakukon egy középkori kormány, fantasztikusan izgalmas a kultúrájuk. De hasonlóan jártam Afganisztánnal is: olvastam egy könyvet, amelynek a címében az állt, hogy oda csak sírni jár az Isten. Gondoltam, ezt megnézem magamnak" – meséli Bendegúz, akit az sem térített el szándékától, hogy utazótársával 2005-ben épp a tálibok elleni háború kellős közepébe érkeztek. "

    Majd még abban az évben nekivágott első önálló útjának is, Latin-Amerikába. Repülővel érkezett Mexikóba, onnan stoppal tervezte folytatni az útját. „Fogalmam nem volt, egyedül egy kerekesszékben mi vár rám egy ilyen utazáson. Végül minden jól alakult, végigjártam Közép- és Dél-Amerika egy elég nagy részét" – meséli. Sőt, a következő évben a venezuelai Caracast vette célba– egészen addig, míg számára is ki nem derült, hogy tényleg ez a föld egyik legbarátságtalanabb fővárosa, utcán lángoló autókkal és lövöldözéssel. Két napon belül őt is kirabolták, idő előtt hazajött.

    De ez a kevés kivétel egyike volt: Bendegúz szerint szinte mindenhol barátságosak voltak vele az emberek, a stoppos útjain is rengeteg segítséget kapott.

    A hátizsákos-stoppos utazások helyett azonban egy ideje inkább az autót választja, ami bár költségesebb, a mobilitást jelentősen megkönnyíti a kerekesszékkel. Az úti célok kiválasztásában nem különösebben tudatos: ha egy régió felkelti az érdeklődését, akkor felkeresi azt. Magát „közepes utazóként" definiálja, aki általában egy-három hónapot tölt távol az otthonától. Közel tíz évvel ezelőtt Bendegúz is elszánta magát egy világ körüli útra. Vett egy olcsó repülőjegyet, majd egyetlen hátizsákkal megérkezett Bangkokba, és bejárta egész Thaiföldet, Laoszt, Vietnámot és Kambodzsát, a világjáró projektnek azonban egy családtag betegsége véget vetett.

    Építészből kulturantropológus

    Bendegúz marrákesi helyiekkel

    Fotó: Nagy Bendegúz Lóránd

    Bár végzettsége szerint építész, legkevésbé a nagyvárosok vonzzák, és ma már egyfajta amatőr kultúrantropológusnak is tartja magát. „Közhelyesen hangzik, de engem tényleg az emberek élete érdekel, az, hogy például egy afrikai faluban ma hogyan élnek a helyiek. Amikor Afrikába érek, a lehető legrövidebb úton bevetem magam a Szaharába, a bozótba, a dzsun- gelbe, majd az első szembejövő faluban letelepszem egy időre. Az ott látott életet pedig szeretem képekkel és szövegesen is dokumentálni."

    Bendegúz mostanáig tíz alkalommal járt Afrikában – 2019-ben egy féléves utazás keretében –, de nemhogy a fekete konti- nensen, huszonöt éve zajló barangolásai során máshol sem találkozott kerekesszékes utazókkal. „A kerekesszékes emberek egyszerűen azért nem akarnak így utazni a fejlődő világban, a szegény országokban, mert a legtöbb helyen az alapvető feltételek sem adottak: nincsenek akadálymentesített szállók, mosdók, éttermek. Én jó ideje feladtam, hogy ezekre számítsak."

    „Az akadálymentességet kreativitással helyettesítem" – mondja, de hozzáteszi, néhol a világ végén is vannak azért pozitív kivételek.

    Tapasztalatai szerint akadálymentesítés szempontjából a világ legideálisabb helye Svédország. Ez az állam, ahol a legeldugottabb vendégházaktól a legrégibb katedrálisokig gyakorlatilag minden akadálymentes. Viszonylag jó a helyzet még más skandináv országokban, valamint az Egyesült Államokban és Kanadában is – de ahogy Nyugat-Európából dél és kelet felé haladunk a térképen, az összkép egyre romlik.

    Ilyen körülmények között tehát az utazás rendkívüli módon fejleszti a kerekesszékes ember problémamegoldó készségét. Bendegúz Suzuki Jimny terepjárója is tele van egyedi megoldásokkal, a lehajtható asztaltól a kompakt fekhelyig – autójában hónapokra be tud rendezkedni akár úgy is, hogy hetekig nincs civilizáció a közelben.

    Márpedig útjai során a legtöbb hely ilyen. Etiópia egyes részeinek törzsközösségben élő népei például még mindig némi bizalmatlansággal, olykor zsákmányként fogadják a különös utazót. Meséli, vele rendesek voltak, nem bántották, mindössze a kerekesszékét ejtették túszul, és kértek érte váltságdíjat. Aztán összehaverkodott velük is.

    Szerinte helyben jóval biztonságosabb még a legrizikósabbnak beállított ország is. Vannak persze alapszabályok, amelyeket az adott kultúrában be kell tartani, így a veszélyek minimálisra csökkenthetők. Kisebb-nagyobb balesetek és betegségek azért így sem kerülték el, de ahhoz képest, hogy akadtak az útjába többek között emberkereskedők és kokaintermelők is, mindig épségben megúszta.

    Ahol véget ér az út

    Bendegúz Afrikában, lóháton

    Fotó: Nagy Bendegúz Lóránd

    Az biztos, hogy ma már az úton levésről is más a felfogása, mint korábban: míg fiatalabb éveiben szinte egy gázzal levezetett az iráni határig, a tempót ma már beáldozza az útba eső érdekes helyekért, ahol szívesen elidőz.

    És akkor mégis hol húzódik az a határ, amit a kerekesszékkel feszeget? „Én addig megyek, amíg van út, amelyen önállóan tudok haladni. Ahol ez véget ér, akkor jön a segítség, ami lehet egy másik jármű, ló vagy öszvér. Ha ezek sincsenek, akkor kérem az emberek segítségét. Az én utam ott ér véget, ahol már nincs több segítő kéz, akkor visszafordulok. De minden alkalommal koppanásig megyek előre, másképp nem érdemes."

    Kalandok könyvben is

    A miskolci építész 2002 és 2013 között Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában tett utazásai alatt írt útinaplóiból kötet is megjelent, amelyet a saját fotóival illusztrált. Mágikus realista történetek, némi öniróniával.

    TOP 3 HELY HALADÓ UTAZÓKNAK, BENDEGÚZ AJÁNLÁSÁVAL 

    Panama – Darién régió

    Fotó: Shutterstock

    Egy csodás hely, ahol elkülönül egymástól az észak-amerikai kontinenshez tartozó Panama-földszoros és Dél-Amerika. Az autómentes civilizáció egyik kivételes példája. Csak dzsungel, folyók és őslakosok.

    From Your Site Articles
    • Hasznos tanácsok, ha kutyával indulsz túrázni, kempingezni ›
    2023.09.20
    világjáró

    Ha megunnád a fények városát – egynapos kiruccanások Párizs környékén

    Napközben az országban barangolsz, este már ismét a Szajna partján sétálsz – íme, a legérdekesebb egynapos utazások a francia fővárosból kiindulva.

    Fotó: Pixabay

    Párizs a világ egyik legpompásabb városa, amely minden évben látogatók millióit fogadja. Ezzel együtt a metropolisz környéke is tele van felfedezésre váró látnivalókkal, amelyeket autóval, vagy – még egyszerűbben – vonattal is elérhetünk. Este pedig már ismét a Champs-Élyséessugárútonandaloghatunk.

    Reims

    Fotó: Shutterstock

    Ha szereted a pezsgőket, akkor erre a utazásra mindenképp időt kell szánnod!

    Champagne régióba autóval vagy vonattal is eljuthatsz, de hogy inni is tudj, az utóbbit ajánljuk. Sétálj végig Reims macskaköves utcáin, és látogass el a város katedrálisába, ami nem csak Franciaország számos királyának és királynőjének végső nyughelye, hanem itt látható a katedrális egyik ablakaként Marc Chagall egyetlen ólomüvegből készült műalkotása is. Ezután válaszd ki az ízlésednek legmegfelelőbb pezsgőházat, ahol kóstolókat is tartanak, és vesd bele magad a kulináris élvezetekbe.

    Saint Malo

    Fotó: Shutterstock

    A Bretagne északnyugati részén fekvő, magas gránitfalakkal körülvett Saint Malo tökéletes kirándulási pont Párizsból, azonban nem biztos, hogy 24 óra elég a felfedezésre. Az ország egyik legvarázslatosabb kisvárosába szintén vonattal érdemes menni – sajnos naponta csak két közvetlen járat közlekedik 2 óra 21 perces menetidővel, azonban az átszállással való utazás is csak 20 percnyi plusz időt jelent. Ha megérkeztél, élvezd a friss tengeri herkentyűket, csobbanj egyet a tengerben és gyönyörködj a város lélegzetelállító gótikus, és román stílusú középkori építészetében!

    Giverny

    Fotó: Fondation Claude Monet


    Párizstól északnyugatra, Normandia régióban található ez az elbűvölő falu. A vadvirágokkal és vadon élő állatokkal teli mezők látványa egyértelművé teszi, hogy miért pont itt telepedett le 1883-ban Claude Monet impresszionista festő – többek közt itt festette meg a híres tavirózsa-sorozatot. 1926-ban bekövetkezett haláláig már soha nem hagyta el Givernyt. A művész egykori otthona és a hozzá tartozó díszes kertek egész évben nyitva állnak a nagyközönség előtt – érdemes előre jegyet váltani, hogy ne kelljen sorban állnod. Givernybe autóval is eljuthatsz (kb. másfél óra az út), de ebben az esetben is érdemesebb a 40 perces vonatozást választani.

    repülés

    Hasznos tanácsok, hogy ne veszítsd el a poggyászodat!

    hasznos

    A foglalás időpontja is befolyásolja a vakáció árát – lássuk a trendeket!

    körút

    Hipszterek mesevárosa Észtországban – barangolás a Baltikumban! (4. rész)

    városjáró

    Természeti és építészeti csodák Lettországban – barangolás a Baltikumban! (3. rész)

    szállás

    10 hasznos tanács, ha hostelben akarsz megszállni