Atacama-sivatag – marsi táj a Földön
A dél-amerikai sivatag egyes zónái a Föld legszárazabb pontjának számítanak, van ahol évszázadokon át nem esik egy csepp eső sem. Ennek eredménye a látványos, szinte marsi környezet.

A tíz éven át (2009 és 2019 között) Dél-Amerikában rendezett Dakar-rali révén mindenki megismerhette a bolygó egyik legszélsőségesebb területét. A Chile és Peru területén, 105 000 négyzetkilométeren fekvő Atacama a Föld legszárazabb homok- és kavicssivatagja. Hiába található viszonylag közel az óceán, a parti csúcsok megakadályozzák, hogy a nedvesség a hegyek mögé jusson. A csúcsokon gyakran havazik, de mire a völgyekbe érne a csapadék, már elpárolog. A NASA most is kutatóterületként használja a sivatagot, itt tesztelték a marsjárókat is, de Hollywood is felkapta a helyet, hiszen nagyszerűen használható természetes díszletként a sci-fi filmekhez
Fotó: Unsplash
A lehetetlen körülmények ellenére mégis vannak lakott területek, a sivatag ugyanis gazdag nátrium-nitrát lelőhely, így az 1940-es években fellendült bányászatnak köszönhetően kisvárosokat alapítottak a környéken. Az Atacama-sivatagot a csillagászok is kedvelik, a rendkívül alacsony fényszennyezettség mellett évente 300 napon tiszta az égbolt. Itt kapott helyet a világ egyik legnagyobb teleszkópja, az ALMA Observatory.