2026-09-29
Évekig nem lehetett szabadon árusítani az EU-ban, most már Romániában is kapható a cascara
Bár a világ több térségében régóta fogyasztják, a cascarát éveken keresztül nem lehetett külön engedély nélkül hagyományos élelmiszerként forgalmazni az Európai Unióban. Ez 2022-ben változott meg, amikor megkapta a szükséges jóváhagyást, azóta pedig egyre gyakrabban találkozni vele az európai piacon. Ma már Romániában is több helyen kapható.
A cascara a kávécseresznye, vagyis a kávécserje termésének megszárított húsa és héja, amely a kávébabok eltávolítása után marad vissza. Vagyis nem magából a kávébabból készül, hanem az azt körülvevő gyümölcsrészből. Neve a spanyol cáscara szóból ered, amely héjat jelent. Íze meglepően távol áll a hagyományos kávéétól. A belőle készült forrázat a csipkebogyóra, a hibiszkuszra és a szárított erdei gyümölcsökre emlékeztethet, aromájában pedig mazsolás, mézes vagy más édeskés jegyek is megjelenhetnek. Azért nem lehetett korábban szokványos módon forgalmazni az Európai Unióban, mert az új élelmiszerekre vonatkozó szabályok hatálya alá esett. Azoknál a termékeknél, amelyeket 1997. május 15. előtt nem fogyasztottak jelentős mennyiségben az EU-ban, külön engedélyezési eljárás szükséges a piacra kerüléshez. Ez nem azt jelentette, hogy a cascarát veszélyesnek minősítették vagy kifejezetten betiltották. Egyszerűen nem állt rendelkezésre az a jóváhagyás, amely az uniós forgalmazáshoz szükséges. A helyzet 2022-ben változott meg. Az Európai Bizottság engedélyezte a Coffea arabica és a Coffea canephora kávécseresznyéjének szárított húsát, valamint az abból készített forrázatot.

Nem kizárólag a szabályozás miatt maradt azonban sokáig kevéssé ismert. A kávécseresznye húsát a termesztővidékek jelentős részén hosszú időn át elsősorban a kávéfeldolgozás melléktermékének tekintették. Egy részét trágyaként vagy más módon hasznosították, a nem megfelelően kezelt maradék azonban környezeti terhelést is okozhatott. Az utóbbi évtizedekben fokozatosan megváltozott a megítélése. A fenntarthatóbb kávéfeldolgozás iránti érdeklődés növekedésével a korábban mellékterméknek számító kávécseresznyét is egyre inkább értékes alapanyagként kezelik. A szárított cascara így a különleges kávék világában és a gasztronómiában is megjelent. Máshol ugyanakkor egyáltalán nem számít újdonságnak. Jemenben évszázadok óta készítik a szárított kávétermésből a qishr nevű italt, amelyet rendszerint különféle fűszerekkel ízesítenek. Gyakori összetevő a gyömbér, de recepttől és vidéktől függően fahéj, kardamom vagy más fűszer is kerülhet bele. Etiópiában szintén hosszú hagyománya van annak, hogy a kávécserje nem csupán pörkölt kávébab formájában kerül az asztalra. A termés, a héj és más növényi részek felhasználása vidékenként változó, és többféle hagyományos ételhez vagy italhoz kapcsolódik.

Növekvő népszerűségéhez az is hozzájárult, hogy a kávécseresznye húsa polifenolokat és más antioxidáns aktivitású vegyületeket tartalmaz. Laboratóriumi vizsgálatok egyes kivonatoknál gyulladásos folyamatokra gyakorolt lehetséges hatásokat is kimutattak. A szárított gyümölcshús rostot is tartalmaz, egy leszűrt forrázat azonban ebből értelemszerűen jóval kevesebbet őriz meg, mivel a rostok jelentős része magában a szilárd alapanyagban marad. A cascara koffeintartalma szintén figyelmet érdemel. Ez az alapanyag, a felhasznált mennyiség és az elkészítési mód függvényében jelentősen változhat. Egy tudományos vizsgálatban a cascara ital literenként 226 milligramm koffeint tartalmazott. Ez egy 250 milliliteres adag esetében körülbelül 57 milligrammnak felel meg. Összehasonlításként egy szokásos csésze szűrt kávé gyakran 90–100 milligramm koffeint tartalmaz. A két ital közötti különbség tehát jelentős lehet, de a cascara különböző változatai között is nagy eltérések fordulhatnak elő, ezért nem érdemes automatikusan koffeinszegény italnak tekinteni.


