• Log in
    BELFÖLDKÜLFÖLDTECHÉHES UTAZÓDRIVE-TIPP
    ROHUDESPRE NOIOFERTĂ MEDIAADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ
    BELFÖLDKÜLFÖLDTECHÉHES UTAZÓDRIVE-TIPP
    ROHU
    DESPRE NOIOFERTĂ MEDIAADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

    Drive Logo

    A weboldal sütiket (cookies) tárol el a számítógépen a szolgáltatás biztosítása érdekében.

    Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. Többet szeretnék tudni.

    Bezárás
    Süti tájékoztató

    Az Európai Uniós törvények és az Adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatunk kell, hogy a weboldal működése során sütiket (HTTP-cookies) helyez el az Ön számítógépén. A sütik olyan kis fájlok, amiben olyan adatokat tárolunk el, amelyek például bejelentkezéshez, foglalás leadásához vagy a látogatói statisztikák vezetéséhez szükségesek.

    Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

    2020.11.01
    történelem

    Ha a falak beszélni tudnának – a gyulafehérvári katedrális

    Kevés épület élt át ennyi viszontagságot, a gyulafehérvári római katolikus érseki székesegyház mégis az egyik legépebb állapotban megmaradt középkori szakrális emlék Közép-Európában.

    Ha a falak beszélni tudnának – a gyulafehérvári katedrális
    Fotó: 123rf

    Kevés épület élt át ennyi viszontagságot, a gyulafehérvári római katolikus érseki székesegyház mégis az egyik legépebb állapotban megmaradt középkori szakrális emlék Közép-Európában. A középkori Magyarország területén található egyetlen más nagyszabású román stílusú épület sem őrizte meg ennyire jól az eredetei jegyeit. A templom Gyulafehérvár történelmi központjának részeként felkerült az UNESCO Világörökség javaslati listájára.

    Fotó: 123rf

    Rogerius nagyváradi kanonok Siralmas énekében írta le az 1241–1242-es tatárjárás során átélt borzalmakat. Az itáliai egyházférfi beszédes képekben idézte meg a pusztítást, s annak részeként azt, hogy a gyulafehérvári székesegyház üszkös romjait a legyilkoltak vére borította.

    Történelmi talányok

    Fotó: 123rf

    A tatárjáráskor feldúlt épület már a második katedrálisa volt a Szent István által létrehozott erdélyi püspökségnek, az elsőt valószínűleg az államalapító király építtette.

    Az évszázadok viszontagságainak nyomai ma is láthatók az 1991-ben érsekség rangjára emelt Gyulafehérvári Főegyházmegye székesegyházán, amely a vár délnyugati sarkában magasodik. Nem csoda, hiszen a történelem nem kímélte a minden bizonnyal Szent László király idején felhúzott második szentélyt. A tatárjárást követő felújítás rövid életűnek bizonyult: az egyházi adók kapcsán kirobbant vitában 1277-ben szász fegyveresek törtek az épületre, ismét felégetve és feldúlva azt, véres pusztítást végezve a bennlévők között is.

    Újabb költséges helyreállítás vette kezdetét – hogy a templomot akkor hosszabbították-e meg kelet felé, vagy Hunyadi Jánosnak köszönhetjük a szép, ötszögű, gótikus záródást, az az épület történetének máig eldöntetlen kérdése. A kormányzó a XV. századi török betörés után indult munkálatokra adományozott bőkezűen.

    Francia stílusban

    Fotó: 123rf

    Építéséhez annak idején a burgundi és közép-franciaországi templomok szolgáltak mintaként, és mivel a középkori és későbbi változtatások sem módosítottak rajta érdemben, a katedrális egészében és részleteiben is megőrizte román stílusú formáját és szerkezetét. A katedrális tornyaiból csak egy maradt meg mára – ezt Bethlen Gábor állíttatta helyre lombardiai építészekkel. A másik torony a vár 1603-as ostroma idején robbant fel, középtornya pedig még tatárjárás idején pusztult

    Erdélyi panteon

    Fotó: 123rf

    A monumentális templom belső tere egyszerre fennkölt és letaglózó élmény. A szószék és a főoltár a XVI., az orgona a XIX. században készült. A díszes síremlékekben számos fontos történelmi személyiség kapott végső nyughelyet – többek között ide temették el a már említett Hunyadi Jánost, valamint Hunyadi Lászlót, Jagelló Izabella királynét, II. János királyt, I. Rákóczi Györgyöt és Bethlen Gábor fejedelmet.


    2023.01.30
    galéria

    Lélegzetelállító természetfotók – íme a Canarian Photo Awards díjazottjai!

    Saját villámot generáló kitörés, lávaömlés vulkáni hamuban, sziklák a Tejút alatt...

    Fotó: Marc Marco

    A Canarian Photo Awards fotóversenyt első alkalommal szervezték meg, a cél a Kanári-szigetek impozáns tájainak a népszerűsítése, de a versenyre a világ minden tájáról készült képekkel is be lehetett nevezni.

    A győztes fotó

    Fotó: Santiago Leonardo Rodriguez


    Öt kategóriában lehetett nevezni 2022-ben a Canarian Photo Awards megmérettetésre, de a Drón, Tájképek, Természetfotók és Éjszakai felvételek mellett csakis a Kanári-szigeteki világ kategóriában volt kötelező a Spanyolországhoz tartozó Atlanti-óceáni területről származó képek beküldése. A hagyományteremtő jelleggel, első alkalommal megrendezett verseny nagydíját, és az ezzel járó 4000 eurót Santiago Leonardo Rodriguez nyerte, egy olyan fotóval, amelyen az látható, ahogy egy vulkánkitörés saját villámot generál.

    A díjátadó gálát február 11-én rendezik Lanzarote szigetén.

    Fotó: Wilmer Valdez Hinojosa

    Ahhoz képest, hogy egy új és viszonylag kicsi fotóversenyről van szó, a díjazott felvételek minden kategóriában egészen elképesztőek. Főleg a szigeten készült fotók azok, amelyek minden bizonnyal bármelyik másik neves nemzetközi megmérettetésen is a legjobbak közé kerülnének. Wilmer Valdez Hinojosa kategóriagyőztes fotója (1000 eurós pénzdíj) például újszerű perspektívából mutat meg egy lávaömlést.

    A kategória többi díjazott felvétele leginkább a szigetvilág természeti szépségeire fókuszál.

    Válogatás a díjazott fotókból

    Fotó: Sabine Weise

    szállás

    Milyen egy 100 ezer dolláros hotel-lakosztály? Nézzük meg!

    városjáró

    Séta a magasban – Londonnak is lesz a város felett húzódó parkja!

    városjáró

    Víz alatti kerékpár-lerakat nyílt Amszterdamban

    videó

    Cserpes Laura toszkánai élményeiről mesél

    hasznos

    Hogyan spóroljunk utazás közben – 6 hasznos tanács!