LENYŰGÖZŐ ÉPÍTÉSZET – SZECESSZIÓS TÚRA RIGÁBAN (2. RÉSZ)
A legnagyobb balti város, Riga nemcsak Lettország, de a szecessziós építészet fővárosa is. Rajongóknak kötelező!

A szecesszió ugyan több művészeti ágban is maradandót hagyott maga után, de e stílus leginkább figyelemre méltó megtestesítői a gazdagon díszített, minden mástól eltérő épületek.
Mežaparks villanegyed
Riga mellett a20. század elején kezdték meg egy kertváros kiépítését. A központtól mintegy 4 km-re fekvő Mežaparks fenyőfákkal borított dombjain neves tájépítészek alakították ki egy új negyed alaprajzát, amelynek egy része ma is népszerű közpark, a másik részén pedig nyári lakok sorakoznak. Az első világháború kitöréséig összesen 109 villát húztak fel itt – nagyrészt a németországi Heimatstil szecessziós irányzat stílusában. Az épületek ma is impozáns látványt nyújtanak a kellemes sétára invitáló villanegyedben, a park pedig azóta is a rigai lakosok egyik kedvenc szabadidős és piknikező helye, játszóterekkel és szabadtéri színpaddal.
Miss Riga
Fotó: Wikimedia
A szecesszióra jellemző látványos külső dekoráció Riga számos épületén megcsodálható. A lett főváros arculatát nagyban meghatározta a nemzeti hősként tisztelt Konstantīns Pēkšēns, aki egymaga nagyjából 250 épületet tervezett a városban. Műveire különösen jellemző a sajátos külső díszítés, a Smilšu utcában magasodó, női szobrokkal díszitett bérház pedig a helyiek egyik kedvence és büszkesége. Így aztán az egyik dombormű még becenevet is kapott: az itt élők Miss Riga néven ismerik.
Óváros
Fotó: Shutterstock
A legtöbb art nouveau épületet az óvároson kívül húzták fel Rigában, de a szecessziós láz tetőfokán, a századforduló utáni években a középkori negyedben is megjelent a stílus, sajátos színt hozva a történelmi épületek közé. A több mint nyolcszáz éves városban mindegyik korszak meghagyta lenyomatát, amelyek ma rengeteg turistát vonzó ötvözetet alkotnak – az Óvárosban természetesen éttermek, kávézók, galériák, antik boltok vegyülnek a templomok és paloták közé.
Globális szecessziós hálózat
A kecskeméti Cifrapalota, a szegedi Új zsinagóga, a budapesti Iparművészeti Múzeum, a nagyváradi Fekete Sas-palota vagy a marosvásárhelyi Kultúrpalota – csak néhány a magyar szecesszió jellegzetes épületei közül. A stílus a monarchiabeli Magyarország szinte minden nagyobb településén jelen volt, nem véletlen, hogy Budapest és Szeged mellett Szabadka és Nagyvárad is tagja az Art Nouveau Városok Hálózatának (RANN). A szervezet tizennégy európai ország tizenhét települését fogja össze (természetesen Riga is köztük van), mellettük tagja még Havanna és az észak-afrikai spanyol enklávé, Melilla is.