Dohány utcai zsinagóga

Budapest emblematikus épülete a magyar zsidóság jelképe. Az egykori zsidónegyed bejáratánál álló Dohány utcai épület hazánk legimpozánsabb templomainak egyike, amely 53 méteres hosszúságával és 43 méter magasságával Európa legnagyobb zsinagógája – földszinti és karzati részén összesen közel háromezer ember számára biztosít helyet. A tervezésére kiírt pályázatot a bécsi nagyzsinagógánál már bizonyító német építész, Ludwig Förster nyerte el, az építkezéssel pedig a beruházás nagyságához mérten rekordidő, négy év alatt végeztek. 1859-re így teljes pompájában állt a kor kivételes alkotása, amely mór, bizánci és török hatásokat egyaránt mutat, és e keleties hatások a tornyok aranyozott hagymakupolái miatt már messziről látszanak. A zsinagóga belső szentélyét Feszl Frigyes, a Vigadó építésze tervezte, és a látogató csak ámul az épület gazdag ornamentikája és a gyönyörű csillárok láttán. A templom mögötti kertben a rendszerváltás után készült el a Magyar Zsidó Mártírok emlékműve a vészkorszak 600 ezer magyarországi zsidó áldozatának tiszteletére, akiknek nevét a fűzfát formázó, krómacél téralkotás levelein örökítették meg.

Szegedi Új zsinagóga

A Dohány utcait követő, második legnagyobb magyarországi zsinagóga (egyben Európában a harmadik) nem csak méreteivel hívja fel magára a figyelmet:

Szeged látványosságát szintén gyakran emlegetik a világ legszebb zsinagógái között.

Nevét onnan kapta, hogy a város első, „régi" zsinagógája mellé a kortársak szerettek volna egy nagyobb és impozánsabb épületet. Megtervezésére ezért Baumhorn Lipótot, a magyarországi zsinagógaépítészet legnagyobb szaktekintélyét kérték fel, akinek irányításával 1900-ban kezdődtek el a munkálatok, három évvel később pedig elkészült a „napfény városának" legszebb eklektikus épülete. Az Új zsinagóga a századforduló mérnöki újításainak egész sorát felvonultatja (ezek közé tartozik például a vasbeton tartószerkezet), stílusával pedig a zsidóság sokszínűségét szerették volna kifejezni: a divatos szecesszió mellett barokk, gótikus és a román jegyeket is megfigyelhetünk rajta. Üvegablakai a szakma leghíresebb hazai mestere, Róth Miksa műhelyében készültek, de a látogatónak érdemes elidőznie a belső terek arany és kék díszítésein, a nílusi akácfából faragott frigyszekrényen vagy a féldrágakövekkel díszített menórákon is.

Makói ortodox zsinagóga

„Kis Jeruzsálem" – így emlegették a magyar Alföld első és legnépesebb zsidó közösségének otthont adó várost, hiszen a II. világháború előtt a makói népességnek már több mint 6 százalékát adták. Ennek a zsidó közösségnek volt a tagja a modern újságírás atyja, Pulitzer József is, aki azonban az országból való emigrálása miatt már nem láthatta, amint 1895-re elkészül szülővárosában Magyarország második legnagyobb ortodox zsinagógája. A romantikus stílusú épület egyik jellegzetessége kétszintes női karzata, valamint falainak díszes festése. A makói épület az ezredfordulóra használhatatlan állapotba került, majd miután felújították, a közelmúltban egy látogatóközpontot is kialakítottak mellette, ahol a helyi zsidóság történetével ismerkedhetünk meg, belső udvarán pedig emlékparkot találunk, a mártírok emléktábláival.

Pécsi zsinagóga

Magyarország egyik legdíszesebb, ma is működő neológ zsinagógája a romantika építészetének kiemelkedő alkotása. Tervezésére anno a 19. század jeles magyar építőművészeit, Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót hármasát kérték fel, és a kiegyezést megelőző években el is kezdődött a közel 4 ezer főt számláló pécsi zsidó hitközség első zsinagógájának építése, amit a város polgárai 1869-ben vehettek birtokba. A zsinagóga belseje ma is eredeti állapotát tükrözi, benne 448 férfi és 476 női ülőhellyel. Az épület főhomlokzatának óra fölötti félkörívén „Az imádság háza minden nép számára" héber felirat olvasható, ezzel is jelezve, hogy az istentiszteleteket mindenki látogathatja. A homlokzat legtetején szintén héber nyelvű frigytáblák láthatók, amelyekbe a Tízparancsolat számjegyeit vésték, míg a Tóraolvasó asztalon található Könnyek Könyvében a koncentrációs táborokban elpusztult 3022 helyi áldozat neve olvasható.

Mádi zsinagóga

Az ország egyik legszebb falusi zsinagógájával a Tokaj-Hegyaljai Borvidék büszkélkedhet, finanszírozását is két gazdag borkereskedő család vállalta egykor. A mádi zsidóság temploma 1795-re készült el, a feljegyzések szerint építésében a közösség tagjai is részt vettek: férfiak, nők és gyerekek hordták a köveket a környező hegyekből és bányákból. Az épület, amely másfél évszázadon át szolgálta a helyieket, ma is a község egyik látványossága. Pedig a tájból kiemelkedő fehér zsinagóga meglehetősen puritánnak tűnik, belépve azonban már megmutatkozik a barokk pompa: látványos stukkódíszekben és rozettákban, díszes csillárokban gyönyörködhetünk. Az épület meghatározó eleme a tóraolvasó pultot körülvevő négy oszlop, ezek a hagyomány szerint az égi trónus lábaira utalnak, így közvetlen kapcsolatot biztosítanak a „mennyei hatalmakkal". Miután a vészkorszakot alig félszáz mádi zsidó élte túl, a zsinagóga gyorsan pusztulásnak indult és sokáig romosan állt, mígnem a 2000-es évek elején rekonstruálták, így ma is látogatható.