Globális tendenciák

A hivatalos meghatározás szerint az ökoturizmus olyan felelős utazás védett területekre, amelynek során a környezetvédelem mellett hozzájárulunk az adott régióban élő közösségek életminőségének a javításához is. Vagyis nemcsak végigszáguldunk a látványosságok listáján, hanem kellő időt szánunk egy, a miénktől eltérő kulturális közeg megismerésére, miközben mindent megteszünk a helyi értékek megóvásáért.

Mindez jól illeszkedik a globális tendenciákba is. A turisztikai szolgáltatók adatai alapján világszerte évről évre nő azoknak a száma, akik utazásaik során odafigyelnek a turizmus környezeti és kulturális hatásaira. A Booking.com szállásfoglaló honlap még a járványhelyzet előtt, 2019-ben arra jutott, hogy a fenntarthatósági szempontok nagyban befolyásolják a foglalásokat. Akkori felmérésük alapján, nemzetközi szinten az utazók 73%-a tervezte azt, hogy legalább egyszer egy évben felkeressen egy ökoturisztikai desztinációt. Az ügyfelek 70%-a szerint a kiválasztott úti cél alacsony környezeti terhelése az egyik döntő szempont a szálláshely kiválasztásakor.

Mindezt csak felerősítette a több mint egy éve fennálló járványhelyzet. A korlátozások miatt a legtöbb utazó az országon belüli, közeli célpontokat választ, így már az oda- és visszaút is kevesebb környezeti terheléssel járt.

Egyedi értékek

Romániának ráadásul minden adottsága megvan ahhoz, hogy nemzetközi összehasonlításban is csábító ökoturisztikai úti célponttá váljon. A biodiverzitás szempontjából például Európa élvonalába tartozik az ország: a 27 nemzeti park, valamint a Natura 2000 hálózathoz tartozó több mint 350 védett terület, kiegészítve a helyi hagyományokkal és kultúrával olyan közös nemzeti kincs, amelynek okos hasznosítása új lendületet adhat a helyi gazdasági fejlődésnek.

Mindezt így látja Potozky László is, a romániai ökoturisztikai fejlesztéseket segítő Polgár-Társ Alapítvány vezetője. „Sokszor nem is fogjuk fel, mekkora érték birtokában vagyunk. Amikor angliai biológus ismerősök látogattak hozzám, azon lelkendeztek, hogy nálunk egy erdei tisztás egyetlen négyzetméterén kis túlzással több növényfaj él egymás mellett, mint az egész brit szigeten összesen. Amerikai barátaim pedig egyszer csak néhány napra érkeztek, de végül egy hétig maradtak; a táj szépsége mellett a helyben termesztett paradicsom íze tartotta itt őket" – sorolta Potozky László. Szerinte az a fajta hagyományos paraszti életmód, amely még mindig létezik Románia egyes vidékein, nagyon ritka az Európai Unión belül, éppen ezért ennek jelentős turisztikai potenciálja van.

Pontosan az ilyen apróságnak tűnő, mégis különleges élmények azok, amelyek egyedivé teszik az ökoturizmust, és az így tanulási élménnyé is válhat. Minél jobban megismerünk egy vidéket, például a házigazdáinkkal, a helyi árusokkal és szolgáltatókkal beszélgetve, annál fontosabbnak érezzük a megóvását.

Ökomened​zselés

A MOL Romániával a Zöldövezet program keretében együttműködő csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány a Román Ökoturizmus Egyesülettel és Román–Amerikai Alapítvánnyal közösen még 2014-ben indította el programját, amelynek keretében hét helyszínt – Király-erdő, Tusnádfürdő és környéke, Mára–Kaszó–Kakastaréj, Erdélyi dombvidék, Hátszeg–Retyezát, Dornavidék és Bölények földje – összesen több mint 3,5 millió dollárral támogattak abban, hogy ökoturisztikai desztinációvá alakuljanak. Az ökohelyszínek kialakításban és működtetésében fontos szerep jut a desztináció-menedzsereknek: ők azok, akik megszervezik a különböző tevékenységeket, tartják a kapcsolatot a helyi önkormányzatok, szállásadók és turisztikai szolgáltatók képviselőivel, akikkel közösen döntenek az új fejlesztésekről, irányvonalakról. Emellett a különböző események szervezését is ők hangolják össze.

Romániai régiók

Az ökoturizmus természetesen csak akkor működik jól és kínál életre szóló élményeket a látogatóknak, ha kellően megszervezett. Az ökodesztinációkra jellemző lassú turizmus lényege, hogy a látogatók több időt töltenek egy adott régióban, helyi termékeket vásárolnak és helyi programokban vesznek részt, ezáltal bevételhez juttatják az adott közösséget. Ehhez természetesen szükséges a szolgáltatások, a helyi érdekességek, a turistaútvonalak és helyi termékkínálat átgondolt összehangolása, és ezeknek szintén fenntartható módon kell működniük.

A világon számos különböző ökoturisztikai szervezet minősíti a különböző desztinációkat, ám Románia már 2012-ben állami rendszert vezetett be erre, s ezzel a világ első országai között volt – az értékelési rendszer a Román Ökoturizmus Egyesület (AER) javaslatai alapján készült el, figyelembe véve a Fenntartható Turizmus Nemzetközi Tanácsának ajánlásait is.

Romániában jelenleg öt kijelölt desztináció rendelkezik hivatalos ökoturisztikai minősítéssel (Zernyest–Királykő, Mára–Kaszó–Kakastaréj, Hátszeg–Retyezát, Dornavidék és Bölények földje), míg további öt helyszínen minden adott a felelős ökoturizmushoz: ezek a Király-erdő, az Erdélyi dombvidék, Nagyszeben környéke, Tusnádfürdő és környéke és a Duna-delta.

Ezzel párhuzamosan egy másik országos minősítő rendszer csakis a szálláshelyeknek nyújt ökoturisztikai akkreditációt, függetlenül attól, hogy egy adott ökodesztináción belül vagy máshol helyezkednek el. A környezettudatos működés mellett az ilyen panzióknak építészeti szempontból illeszkedniük kell a tájba, a külső és belső kialakításnak is hűnek kell lennie az adott tájegység hagyományos jegyeihez.

Autentikus élmények

De mitől más, mitől különleges egy ökoturisztikai úti cél a látogatók számára? Először is, védett területen alakították ki. Lehet nemzeti park, vagy alacsonyabb szintű védettséget élvező régió, a lényeg, hogy rendelkezzen turisztikailag is fontos természeti látványosságokkal, valamint különleges állat- és növényfajokkal. Az ökoturisztikai desztináció kiépítése eköré szerveződik, de fontosak a helyi hagyományok, a gasztronómia és az építészet is. Ezek különböztetik meg és tesznek egyedivé egy-egy úti célt, amelyet aztán közös turisztikai ajánlatba ötvözve kínálhatnak a látogatóknak.

Hogy mi is tartozik egy ilyen csomaghoz? Például környezettudatos módon kialakított és üzemeltetett szálláshely, valamint az adott helyszín minden szegletét ismerő, szakképzett idegenvezetők, akik rengeteg aktív kikapcsolódási lehetőségben segítenek a kajaktúrától a medvelesig, a vadvízi evezéstől a barlangászásig.

Mivel védett területeken járunk, az elsődleges a természet felfedezése: gyalogosan, jelzett turistaútvonalakon, vagy kerékpárral, esetleg lóháton. Emellett az ökoturisztikai desztinációk számos eseménnyel is várják a látogatókat: kutyaszánhúzó versennyel, erdei futással vagy történelmi fesztiválokkal. Egyre több romániai ökoturisztikai helyszínen kínálnak speciális brunch-okat is, amelyeken csakis a helyi termelők által készített regionális fogásokat szolgálnak fel. A lényeg, hogy a látogatókat érdekes programok várják, amelyek lehetővé teszik az autentikus élmények átélését.

Főszerepben: a természet

Sajnos a védett területek és a nemzeti parkok megléte sokszor inkább hátránynak, mintsem kiaknázható lehetőségnek tűnik az ott élő közösségek számára: a közlekedési, kitermelési és építkezési szabályozások miatt a helyi önkormányzatok és lakosok úgy érzik, korlátozzák a fejlődésüket. Ám mindez csak látszólagos ellentmondás. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyereséges és fenntartható növekedés nem a korlátozások feloldásával érhető el, hanem a meglévő előnyök kihasználó működési modellel.

Ez a modell alapjaiban eltér a hagyományos turizmusétól. Például kevésbé fontos a meglévő szálláskapacitás nagysága, a lényeg az egész éven át tartó kihasználáson van. Már csak azért is, mert a főszezonok és holtszezonok tömegturizmusra jellemző váltakozása hirtelen növelné meg az ökoturisztikai helyszínek víz és energiaigényét. Ezek a desztinációk azonban nem tudják kiszolgálni az ilyen kilengéséket – a ciklikus turizmus a természeti értékek tönkretételével járhat és elviszi a profitot a régióból. Márpedig az ökoturizmus esetében a természeté a főszerep!