• Log in
    BELFÖLDKÜLFÖLDTECHÉHES UTAZÓDRIVE-TIPP
    ROHUDESPRE NOIOFERTĂ MEDIAADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ
    BELFÖLDKÜLFÖLDTECHÉHES UTAZÓDRIVE-TIPP
    ROHU
    DESPRE NOIOFERTĂ MEDIAADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

    Drive Logo

    A weboldal sütiket (cookies) tárol el a számítógépen a szolgáltatás biztosítása érdekében.

    Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. Többet szeretnék tudni.

    Bezárás
    Süti tájékoztató

    Az Európai Uniós törvények és az Adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatunk kell, hogy a weboldal működése során sütiket (HTTP-cookies) helyez el az Ön számítógépén. A sütik olyan kis fájlok, amiben olyan adatokat tárolunk el, amelyek például bejelentkezéshez, foglalás leadásához vagy a látogatói statisztikák vezetéséhez szükségesek.

    Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

    2022.10.01
    túrázás

    Túra Erdélyen át – a Via Transilvanica útvonal (2. rész)

    Megvalósult az utóbbi évek egyik legambiciózusabb projektje, a Via Transilvanica. Az 1400 kilométeres utat háromrészes sorozatban mutatjuk be részletesen!

    Túra Erdélyen át – a Via Transilvanica útvonal (2. rész)
    Fotó: Via Transilvanica

    A spirituális élményre vágyó hosszú távú gyalogtúrázók és a természetbe igyekvő kezdő kirándulók számára egyaránt örömhír: immár nem kell külföldre utazni ezért az élményért, hiszen október 8-án hivatalosan is átadják Románia leghosszabb, egybefüggő, jelzett turistaútvonalát, az 1400 kilométeres Via Transilvanicát. Sorozatunk második részében a projekt megvalósításáshoz vezető, kihívásokkal teli utat mutatjuk be.

    Fotó: Via Transilvanica

    Jelzett turistaút, szállás- és étkezési lehetőségekkel, 1400 km hosszan, Erdélyen át – lehetséges ez? Igen! Ez a Via Transilvanica, Románia leghosszabb, egybefüggő, jelzett turistaútvonala. Az országban egyedülálló projekt tényleges megvalósításáig azonban számos kihívást kellett legyűrni. „Nem könnyű pénzt szerezni a jövőben megvalósuló álmokra, de a finanszírozás terén szerencsénk is volt, hiszen a támogatóink, nagyvállalatok és kisebb cégek egyaránt, azzal együtt hittek bennünk, hogy talán nem teljesen mérték fel és értették meg a vállalkozás volumenét” – árulta el Alin Ușeriu, a teljes mértékben civil kezdeményezés ötletgazdája, a több mint 22 éves múltra visszatekintő Tășuleasa Social szervezet elnöke.

    Fotó: Via Transilvanica

    Az anyagi háttér biztosítása mellett az is óriási kihívásnak bizonyult, hogy megtalálják és ugyanazon ügy szolgálatába állítsák azokat a különböző nemzetiségű, vallású és meggyőződésű embereket, akiknek a munkája és segítsége nélkül nem valósult volna meg a monumentális projekt.

    A végig közterületen haladó Via Transilvanica a 10 megyében 107 közigazgatási egységhez tartozó 400 különböző települést érint.

    Mindez ugyanennyi önkormányzatot és polgármesteri hivatalt jelent. „Volt ahol, egyből megértettük egymást, de volt, ahol évek teltek el, amíg dűlőre jutottunk – mondta Alin Ușeriu –, az együttműködés mértéke így is minden reményemet fölülmúlta, hiszen eredetileg tízéves távlatban gondolkodtam, és lám, négy és fél év alatt sikerült létrehozni és átadni az 1400 km hosszú utat.”

    ​Merre vándor?

    Székely Anna

    Fotó: Via Transilvanica

    Mint egykori magashegyi túravezető, Alin Ușeriu jól ismeri az ország hegyeit, így eleve volt elképzelése arról, merre kellene vezetnie a Via Transilvanica nyomvonalának. Emellett mindenhol igénybe vették földrajzi és térképész szakamberek segítségét is – olyan személyekkel dolgoztak együtt, akik kiválóan ismerik az adott környéket, régiót. Erdély-szerte számos helyi szervezet, egyesület hozott már létre hosszabb-rövidebb jelzett túraútvonalat, a Via Transilvanica kialakítása során pedig igyekeztek összegyűjteni és összekötni ezeket.

    „Felhasználtuk azt, ami már létezett, és új útvonalakat terveztünk oda, ahol még nem vezetett semmi.”

    Fontos szempont volt, hogy a túrázók érintsék a kulturális központokat, az etnikailag sokszínű vidékeket, illetve olyan területeket, ahol gazdag kulináris hagyományokkal és ma is élő folklórral találkozhatnak. „Aki végiggyalogol a Via Transilvanicán, megismerheti a bukovinai emberek mély spiritualitását, a székelyföldi vendégszeretetet és pálinkát, a szászok építészetét és szokásait, az egykori Dacia római tartomány történelmét, a Bánság lenyűgöző tájait és a Duna-part kulturális gazdagságát is” – sorolta Székely Anna, a Tășuleasa Social szervezet ügyvezető igazgatója, mi vár az Erdélyben bandukolókra.

    Fotó: Via Transilvanica

    Bár az útvonalat úgy alakították ki, hogy minél kevesebb nehéz szakaszt tartalmazzon, a hegyvidéken természetesen ezt nem lehetett teljes mértékben megvalósítani. Valamivel keményebb, de talán éppen ugyanannyival szebb és érdekesebb terepek a bukovinai kiindulópontot követően találhatók, illetve Hunyad megye egyes részein. A nyomvonal azonban mindenhol lépcsőzetesen éri el a magasabb szinteket, az ilyen szakaszok után pedig már rövidebb, könnyebb részek következnek.

    Az útvonal tervezése és digitális GPS-jelölése után következett a megvalósítás.

    A jelzések felfestése, a jelzőoszlopok és a kilométerkövek felállítása, s ahol szükséges volt az ösvények, utak rendbetétele 1400 kilométeren át tartott, sokszor olyan kemény terepviszonyok között, hogy az off-road járművek is elakadtak. Ebben a gigászi munkában nagyon sok önkéntes vett részt, és létrejött az Út Szülei nevű csoport is: azok alkotják, akik vállalták, hogy az átadást követően is folyamatosan karbantartanak egy-egy szakaszt.

    A Via Transilvanica nagykövetei

    „Ezen az úton nem csak azt fedezzük majd fel, milyen szép tájai vannak az országnak, de azt is, milyen nagyszerű emberek lakják.” Dragoș Bucurenci

    újságíró, aktivista, kommunikációs tanácsadó


    „Ha kigondolsz egy valódi projektet, megvan az akaraterőd, és tettre kész emberek segítenek, íme, akár 1400 kilométernyi utat is meg lehet valósítani.” Amalia Enache

    szerkesztő-műsorvezető, Pro TV Hírek


    „Miközben vágyakozunk, hogy külföldre utazzunk, elfelejtjük, milyen szép az országunk. A Via Transilvanica nagyban segít az emlékezésben.” Pavel Bartoș

    színész, műsorvezető, rendező

    2023.03.25
    városjáró

    Egy magyarországi épület vezeti a legjobb turisztikai látványosságokat összegző új listát!

    Mi legyen a bakancslistádon, és mit érdemes kihagyni? Íme, a legjobb és a legrosszabb látványosságokat összegző lista!

    Fotó: Shutterstock

    Inspirációt keresel a következő nyaraláshoz? A Stasher poggyásztároló hálózat 99 turisztikai látványosságot rangsorolt a világ minden tájáról olyan adatok alapján, mint a helyi szállások minősége, a legközelebbi nemzetközi repülőtértől való távolság, a turisták biztonsága, a TripAdvisor és a Google értékelései és a népszerűség TikTok platformon. Ezek alapján minden látnivaló egy pontszámot kapott az 1-től 10 terjedő skálán – az élen pedig egy budapesti célpont végzett.

    ​A legjobb turisztikai látványosságok

    Fotó: Shutterstock

    A Stasher ranglistája alapján a budapesti parlament épülete a világ első számú turisztikai látványossága. A Dunára néző neogótikus épület 7,34 pontot kapott a lehetséges 10-ből. A Parlament átlagos Google-értékelése 4,8/5, míg a Booking.com-on a helyi szálláshelyek átlagos értékelése 8,6/10 volt. A magyar épületet bemutató TikTok-videókat eddig több mint 887 milliószor nézték meg, ráadásul Magyarország veszélyességi pontszáma csupán 1,4 az 5-ből a Global Peace indexen, vagyis nagyon biztonságosnak számít.

    Fotó: Unsplash

    A második helyen a párizsi Disneyland áll 7,17-es pontszámmal. A vidámparkot bemutató TikTok-posztokat 7,9 milliárdszor nézték meg, ezzel messze ez a legnépszerűbb attrakció a platformon. A helyi szálláshelyek átlagosan 8,6/10-es értékelést kaptak, a Google Reviews-ben pedig szintén jó, 4,5/5-csillagos átlagot ért el. Az 5510 hektáros vidámpark amúgy nemrég ünnepelte 30. évfordulóját, és a járványidőszak előtt, 2019-ben több mint 9,7 millió látogatót fogadott

    Fotó: Shutterstock

    A lista harmadik helyezettje az izlandi Kék Lagúna geotermikus mesterséges tó, 7,15-ös pontszámmal. A veszélyességi indexen elért 1,1/5-ös pontszámával Izland az egyik legbiztonságosabb ország a világon. A helyi szálláshelyek minősége is lenyűgöző, így a listán a legmagasabbak között van (9,2/10-es átlagértékelés). A látogatók véleménye is pozitív: a Google Reviews átlagpontszáma 4,6/5, míg a TripAdvisor-értékelések 80%-a "nagyon jó" vagy "kiváló" volt.

    A top 5-ös listára a sevillai Plaza De España (7,13-as összpontszám) és a kambodzsai Angkor Wat (7,04) került még fel.

    ​A legrosszabb turisztikai látványosságok

    Fotó: Shutterstock

    A lista utolsó, 99. helyén a Los Angeles-i Hírességek Sétánya (Hollywood Walk of Fame) áll, mindössze 3,42-es pontszámmal – a híres látványosság a 2019-es listának is a végére került. Értékeléseikben a látogatók leginkább „piszkosnak" és „nem biztonságosnak" írják le a helyszínt, amelyik így a listán szereplő célpontok közül a legalacsonyabb pontszámot (4/5) kapta a Google Reviews-ben. Ráadásul az Egyesült Államok 3,85-ös veszélyességi indexe kifejezetten magasnak számít, ami szintén hozzájárult a Hollywood sugárút leminősítéséhez.

    Tádzs Mahal

    Fotó: Unsplash

    A lista második legrosszabb látványossága az isztambuli bazár, a világ egyik legrégebbi bevásárlóközpontja, amely minden kategóriában rosszul teljesít, így végül 3,48-as összpontszámot ért el. Az indiai Tádzs Mahal a harmadik legrosszabb látványosság, 3,83-as pontszámmal. Főleg, mivel különösen nehezen megközelíthető nemzetközi repülőtéren keresztül, a turistáknak 219 km távolságot kell megtenniük leszállás után.

    gasztronómia

    Utazás és gasztronómia a kanapéból! Top 5 gasztrosorozat a Netflixen!

    személyes

    Vajon hova utazott közösen Tilla és Majka?

    fotógaléria

    25 látványos fotó a világ egyik legfontosabb versenyének alkotásai közül!

    városjáró

    Egynapos city break – Hollandia a tulipánvirágzás idején! (3. rész)

    történelem

    Apró a tulipánhagyma, mégis óriási hatása volt – Hollandia a tulipánvirágzás idején! (2. rész)