Jelzett turistaút, szállás- és étkezési lehetőségekkel, 1400 km hosszan, Erdélyen át – lehetséges ez? Igen! Ez a Via Transilvanica, Románia leghosszabb, egybefüggő, jelzett turistaútvonala. Az országban egyedülálló projekt tényleges megvalósításáig azonban számos kihívást kellett legyűrni. „Nem könnyű pénzt szerezni a jövőben megvalósuló álmokra, de a finanszírozás terén szerencsénk is volt, hiszen a támogatóink, nagyvállalatok és kisebb cégek egyaránt, azzal együtt hittek bennünk, hogy talán nem teljesen mérték fel és értették meg a vállalkozás volumenét” – árulta el Alin Ușeriu, a teljes mértékben civil kezdeményezés ötletgazdája, a több mint 22 éves múltra visszatekintő Tășuleasa Social szervezet elnöke.

Az anyagi háttér biztosítása mellett az is óriási kihívásnak bizonyult, hogy megtalálják és ugyanazon ügy szolgálatába állítsák azokat a különböző nemzetiségű, vallású és meggyőződésű embereket, akiknek a munkája és segítsége nélkül nem valósult volna meg a monumentális projekt.

A végig közterületen haladó Via Transilvanica a 10 megyében 107 közigazgatási egységhez tartozó 400 különböző települést érint.

Mindez ugyanennyi önkormányzatot és polgármesteri hivatalt jelent. „Volt ahol, egyből megértettük egymást, de volt, ahol évek teltek el, amíg dűlőre jutottunk – mondta Alin Ușeriu –, az együttműködés mértéke így is minden reményemet fölülmúlta, hiszen eredetileg tízéves távlatban gondolkodtam, és lám, négy és fél év alatt sikerült létrehozni és átadni az 1400 km hosszú utat.”

​Merre vándor?

Mint egykori magashegyi túravezető, Alin Ușeriu jól ismeri az ország hegyeit, így eleve volt elképzelése arról, merre kellene vezetnie a Via Transilvanica nyomvonalának. Emellett mindenhol igénybe vették földrajzi és térképész szakamberek segítségét is – olyan személyekkel dolgoztak együtt, akik kiválóan ismerik az adott környéket, régiót. Erdély-szerte számos helyi szervezet, egyesület hozott már létre hosszabb-rövidebb jelzett túraútvonalat, a Via Transilvanica kialakítása során pedig igyekeztek összegyűjteni és összekötni ezeket.

„Felhasználtuk azt, ami már létezett, és új útvonalakat terveztünk oda, ahol még nem vezetett semmi.”

Fontos szempont volt, hogy a túrázók érintsék a kulturális központokat, az etnikailag sokszínű vidékeket, illetve olyan területeket, ahol gazdag kulináris hagyományokkal és ma is élő folklórral találkozhatnak. „Aki végiggyalogol a Via Transilvanicán, megismerheti a bukovinai emberek mély spiritualitását, a székelyföldi vendégszeretetet és pálinkát, a szászok építészetét és szokásait, az egykori Dacia római tartomány történelmét, a Bánság lenyűgöző tájait és a Duna-part kulturális gazdagságát is” – sorolta Székely Anna, a Tășuleasa Social szervezet ügyvezető igazgatója, mi vár az Erdélyben bandukolókra.

Bár az útvonalat úgy alakították ki, hogy minél kevesebb nehéz szakaszt tartalmazzon, a hegyvidéken természetesen ezt nem lehetett teljes mértékben megvalósítani. Valamivel keményebb, de talán éppen ugyanannyival szebb és érdekesebb terepek a bukovinai kiindulópontot követően találhatók, illetve Hunyad megye egyes részein. A nyomvonal azonban mindenhol lépcsőzetesen éri el a magasabb szinteket, az ilyen szakaszok után pedig már rövidebb, könnyebb részek következnek.

Az útvonal tervezése és digitális GPS-jelölése után következett a megvalósítás.

A jelzések felfestése, a jelzőoszlopok és a kilométerkövek felállítása, s ahol szükséges volt az ösvények, utak rendbetétele 1400 kilométeren át tartott, sokszor olyan kemény terepviszonyok között, hogy az off-road járművek is elakadtak. Ebben a gigászi munkában nagyon sok önkéntes vett részt, és létrejött az Út Szülei nevű csoport is: azok alkotják, akik vállalták, hogy az átadást követően is folyamatosan karbantartanak egy-egy szakaszt.

A Via Transilvanica nagykövetei

„Ezen az úton nem csak azt fedezzük majd fel, milyen szép tájai vannak az országnak, de azt is, milyen nagyszerű emberek lakják.” Dragoș Bucurenci

újságíró, aktivista, kommunikációs tanácsadó

„Ha kigondolsz egy valódi projektet, megvan az akaraterőd, és tettre kész emberek segítenek, íme, akár 1400 kilométernyi utat is meg lehet valósítani.” Amalia Enache

szerkesztő-műsorvezető, Pro TV Hírek

„Miközben vágyakozunk, hogy külföldre utazzunk, elfelejtjük, milyen szép az országunk. A Via Transilvanica nagyban segít az emlékezésben.” Pavel Bartoș

színész, műsorvezető, rendező