• Log in
    BELFÖLDKÜLFÖLDTECHÉHES UTAZÓDRIVE-TIPP
    ROHUDESPRE NOIOFERTĂ MEDIAADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ
    BELFÖLDKÜLFÖLDTECHÉHES UTAZÓDRIVE-TIPP
    ROHU
    DESPRE NOIOFERTĂ MEDIAADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

    Drive Logo

    A weboldal sütiket (cookies) tárol el a számítógépen a szolgáltatás biztosítása érdekében.

    Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. Többet szeretnék tudni.

    Bezárás
    Süti tájékoztató

    Az Európai Uniós törvények és az Adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatunk kell, hogy a weboldal működése során sütiket (HTTP-cookies) helyez el az Ön számítógépén. A sütik olyan kis fájlok, amiben olyan adatokat tárolunk el, amelyek például bejelentkezéshez, foglalás leadásához vagy a látogatói statisztikák vezetéséhez szükségesek.

    Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

    2022.08.11
    gasztronómia

    Cserna-Szabó András: A lángos mi vagyunk

    A Best of Balaton kezdeményezés kurátorai is tudják: egészen mindegy, mennyibe kerül a balatoni lángos, a látogatók nem fognak lemondani róla. Cserna-Szabó András jegyzetéből az is kiderül, hogy miért.

    Cserna-Szabó András: A lángos mi vagyunk
    Fotó: Shutterstock


    Májusi hír: a legolcsóbb lángos a Balatonnál 1600 forint. A legendásan túlárazott budai Fény utcai piacon ugyanezen a napon: 790. Szentesen, a Szamárdelelő Csárda oldalában 390 forint. De egészen mindegy, mennyibe kerül a lángos, kerülhet két- vagy akár ötezer forintba is, nem fogunk lemondani róla.

    „Ez kell a magyarnak, nem Rákóczi csontváza”, ahogy szegedi nagyanyám mondogatta.

    Miért? Mert hozzánk tartozik. A lángos mi vagyunk. Nélküle elképzelhetetlen a strandolás, a kocsmázás utáni másnapos, gyógysörös reggel a piacon, a Balaton, a Tisza, a minden... Ennek megfelelően hungarikumnak tartjuk, magyar találmánynak, csak a miénknek, mint a gulyást (amit az egykori Monarchia területén szinte mindenhol esznek), a palacsintát (amit szinte mindenhol esznek: lásd pl. crêpe, blini, pancake) vagy a lecsót (mely keletről érkezett hozzánk: shakshuka, menemen, dzsuvecs, de persze vannak mediterrán verziói is: a francia ratatouille, a görög spetzofai vagy az olasz peperonata).

    Fotó: Shutterstock

    Sokáig én is hungarikumnak hittem a lángost, egészen addig, míg egy ízben megtekintettem Vittorio de Sica klasszikus filmjét, a Nápoly aranyát (1954). A mozi a háború utáni Nápolyban játszódik, és a 31. perctől megcsodálhatjuk, ahogyan a meseszép Sophia Loren pizzát készít egy földszinti lakás előtti rögtönzött sütödében. És tudják, mit? Ez a pizza, melynek tésztáját Sophia a saját kezével gyúrja és nyújtja, és amit nem kemencében, hanem forró olajban süt ki, valamint mindenfajta feltét nélkül egy darab papírba csomagolva nyom a vendég kezébe, szóval ez a pizza kísértetiesen emlékeztet a mi a lángosunkra. Ez a régi pizza (pizza fritta) ma is kapható Nápolyban, készítését megtekintettem pár évvel ezelőtt a Montesanto téren, az állomással szembeni látványkonyhán. (A magyar lángos és az olasz pizza rokoni szálai kapcsán mindenképpen idézzük fel Kőhalmi humorista úr javaslatát, aki azt bírta mondani, sajtos-tejfölös lángosunk sokkal trendibb és kapósabb lenne a nemzetközi színtéren, ha úgy hívnánk: „magyar pizza a tehén gyümölcseivel”.)

    A lángossal kapcsolatban mindenképpen meg kell említenünk azt a mára kialakult teljesen hibás gyakorlatot, hogy a népek lángost a napnak minden szakában esznek. Amikor csak eszükbe jut. Pedig a lángos ideje reggel 5 és délelőtt 10 között van. Ki korán kel, ha nem is aranyat, de lángost lel. Mindennek megvan a maga ideje: a gábli 11-kor van, az ebéd pontban délben (de harangszókor ám!), a lángos pedig reggel. Az ember hajnali négyig, fél ötig elücsörög a kocsmában, aztán átsétál a lángossütödéhez, és beáll a sorba. Csak ezután tér haza, illetve nyugovóra. Ez a világ órarendje. Aki délután kettőkor lángost zabál, az az apokalipszis lovasai alá adja a lovat.

    Vannak ételek, amiket otthon nem készítünk. Krúdy szerint ilyen például a szalontüdő, avagy pájsli, de ilyen a rántott borjúláb és a lángos is.

    Nem állunk neki összeolajozni a lakást, bebüdösíteni a függönyt egy-két karika lángosért. Ha lángosra vágyunk, felkelünk hajnali ötkor (vagy le se fekszünk, ugye), odafáradunk a szentesi Szamárdelelő Csárda oldalához, ahol a kerítésen túl már a használtautó-kereskedés működik, várunk, míg kinyílik a kisablak, szépen köszönünk a néniknek, majd kérünk egy sima fokhagymásat és egy sajtos-tejfölöst. Itt, a Delelőnél adják ugyanis a világ legjobb lángosát, világturizmust lehetne rá építeni. Ezzel a két lángossal egyelőre jóllakunk, hát átbattyogunk a kocsmarészbe, és rendelünk a pultnál egy presszót, meg egy korsót. Mert valamivel igazán el kell ütnünk az időt a reggeliig, vagyis a következő lángosig.

    Szöveg: Cserna-Szabó András

    From Your Site Articles
    • Street food: top 10 város, ahol a legjobban ehetsz az utcán ›
    2023.03.27
    városjáró

    Miért érdemes mindenkinek ellátogatnia Dublinba? Elmondjuk!

    Legendás sör és whisky, magával ragadó népzene, sok száz éves épületek, szórakozásra mindig kapható helyiek. Útra fel, vár Dublin!

    Fotó: Shutterstock

    Az ezeréves múltra visszatekintő Dublin tele van érdekességekkel. Ezeket keresve vessük bele magunkat ebbe az élettől lüktető, hol történelmi, hol modern, de mindenhol barátságos városba! Mutatjuk, mi az, amit semmiképpen se hagyjunk ki, ha eljutottunk Írország fővárosába.

    Szent Patrik katedrális

    Fotó: Shutterstock

    Dublin múltja telis-tele van izgalmas fordulatokkal, virágkorokkal, háborúkkal.

    A Liffey folyó torkolatánál létrejött ősi település a 11. századra a szigetre érkező, norvég származású vikingek királyi városává nőtte ki magát. Az évszázadok során háborúzott itt Brian Boru ír nagykirály, II. Henrik angol király, I. Erzsébet, Oliver Cromwell és Orániai Vilmos is, hogy csak pár nevet említsünk. A georgiánus korszakban végre eljött a béke, a fejlődés, a művészetek ideje, ekkor emelték Dublin számos emblematikus épületét. A 18. század második felére tehető fénykornak az angoloktól való függetlenedési törekvések megtorlása, illetve a nagy éhínség vetett véget. Az 1916-os szabadságharc ugyan elhozta az áhított szuverenitást, az elszegényedett, romos várost csak évtizedek alatt sikerült modernizálni, élhetővé, vonzóvá tenni. Mára viszont Dublin a világ egyik legnépszerűbb városává vált, az 590 ezres települést hozzávetőleg tízszer annyi turista keresi fel évente.

    Guinness Múzuem

    Fotó: Guinness


    Fontos helyszínek és nevezetességek terén nincs hiány a településen, amik viszont igazán szerethetővé teszik az ír fővárost, azok a lépten-nyomon szemünk elé táruló, meglepő építészeti alkotások és egyéb érdekességek. A Liffey folyón átívelő, legszebb, leghíresebb átkelő, az O’Connell híd – Európában egyedüliként – például szélesebb, mint amilyen hosszú. Különleges a sokáig az angol uralmat szimbolizáló dublini vár ékessége, a normann hódítók által épített kerek Record-torony is.

    Ipari műremeknek is beillik a Guinness-gyár, melyet 1759-től évi 45 fontért vett bérbe Arthur Guinness. Hétemeletnyi sörtörténelem, a cégalapító dolgozószobája és persze sörkóstolás – ez mind belefér egy gyárlátogatásba. A tetőről nyíló 360°-os panoráma és a malátaillatú gyárlátogatás felejthetetlen emlék.

    Az írek világszínvonalú interaktív kiállítást alakítottak nemzeti italukról.

    A Trinity College könyvtára

    Fotó: Shutterstock


    Érdekes módon a köztudottan katolikus írek fővárosának két legnagyobb temploma anglikán. A Christ Church és a Szent Patrik-katedrális joggal szerepel előkelő helyen a turisták útitervében. Bár az ország védőszentje Szent Patrik, a dublini Whitefriar utcai karmelita templomban Szent Bálint ereklyéit is megtaláljuk. Arról a kettősségről sem feledkezhetünk meg a furcsaságok felsorolásakor, hogy Dublin 2010 óta az UNESCO irodalmi városai közé tartozik, miközben az 1000 pub fellegváraként is emlegetik.

    A Trinity College egyetem könyvtárának olvasótermébe lépve hirtelen mintha Roxfortban találnánk magunkat. Hatalmas, elvarázsolt tér, rafináltan faragott falépcsők és boltívek, valamint több tízezer kötet vár ránk. Miután bejártuk a mesebeli birodalmat (szánjunk rá időt bőven!), nézzük meg az itt őrzött 9. századi Kellsi Kódexet is.

    A Kilmainham börtönben brit koronától való függetlenedésért évszázadokig fáradhatatlanul harcoló Írország történelmének sötét oldalát ismerhetjük meg. Lázadók és forradalmárok ezrei raboskodtak a ma már múzeumként bejárható, korabeli használati tárgyakkal gazdagon berendezett cellákban.

    Fotó: Shutterstock

    James Joyce az Ulysses című regényben tette fel a kérdést: vajon átlehet-e jutni Dublin városközpontján úgy, hogy egyetlen pubot sem érint az ember? Kemény dió, de teljesíthető! Próbáljuk ki önállóan vagy célirányos, vezetett séta keretében, garantáltan jól fogunk szórakozni! Ha megvagyunk ezzel, akkor végül mégis jöhetnek a pubok!

    A város híres szórakozónegyede, a Temple Bar egy külön világ.

    A pubokban mindig ír zene szól, a hangulat már kora délután a tetőfokára hág, a zegzugos utcák apró dizájnerboltjai pedig különleges portékákat kínálnak. Mivel Dublintól elválaszthatatlan az élő zene és a néptánc is, ezért okvetlenül áldozzunk egy vidám estét a folklór oltárán! Kiváló helyszín erre a Button Factory, a Whelan's vagy az O’Donoghue’s. Akár a 16. századi ceili, akár a feszes sztepptánc kipróbálása mellett döntünk, nem fogunk csalódni!

    Dublinba utazni már csak a gasztronómiai élvezetek miatt is megéri. Reggelire tükörtojással, kolbásszal tálalt boxty, vagyis krumplilepény jár erős feketével, és már kezdődhet is a nap. Ebédre válasszunk bátran tradicionális finomságokat, mint amilyen a rozmaringos tavaszi bárány, esetleg a pürésített-pirított, burgonyából, káposztából, póréhagymából készült colcannon. Vacsorára pedig kóstoljuk meg a barna sörrel készített, tápláló ír marharagut, netán a lassan főzött, szalonna-kolbász-burgonya triót, a Dublin coddle-t.

    repülés

    Veszélyes tárgyakat is fel lehet vinni repülőre? A következő furcsa holmikat igen!

    hasznos

    Hogyan telhet jól a vakáció, ha közben megbetegedsz? Íme néhány hasznos tanács!

    gasztronómia

    Finomságokat vinnél ajándékba az utazásodról? Elmondjuk mit vásárolj, és hogyan szállítsd őket!

    világjáró

    Melyik erdélyi és magyarországi várost ajánlja idei turisztikai listáján a Time magazin?

    hasznos

    Együtt vakációzna az egész család? Hasznos tippek, hogyan maradjon élmény a többgenerációs utazás!