Fotó: Pixabay
A csokoládé fontos szerepet játszott a maják vallásában – és a gazdaságban is. Luxuscikknek számított, melyet csak a kiváltságos rétegek engedhettek meg maguknak, megbecsültségét pedig az is jelzi, hogy a fontos emberek temetési szertartásain kultikus szerephez jutott. A régészek a sírokban terrakotta tárolóedényeket találtak, melyekben sötétbarna port fedeztek fel, ami az elhunytnak felajánlott csokoládéital maradéka volt.
A csokoládé kakaóbabból készül, ami a kakaófa (Theobroma cacao) termése. A kakaófa Dél-Amerika trópusi esőerdőiben őshonos, innen terjedt el szerte a világban. Napjainkban a legnagyobb kakaótermelők az Egyenlítő környéki afrikai országok – Elefántcsontpart, Ghána, Nigéria, Kamerun –, de jelentős mennyiséget állít elő Indonézia, Brazília és Ecuador is.
A kakaófák kényes növények. Bár akár 200 évig is élnek, de felhasználható termést csak 25 éven keresztül hoznak. A kakaófának 4-5 évbe telik, mire meghozza első termését, ami átlagosan 2500 kakaóbabot jelent. Egy kiló csokoládé elkészítéséhez körülbelül 800 kakaóbabra van szükség.
Fotó: Unsplash
A csokirajongók számára jó hír, hogy imádatuk tárgya nemcsak finom, de kedvező élettani hatása is van. A csokoládé gazdag ásványi anyagokban, fogyasztása enyhíti a stresszt, a benne található feniletilamin pedig serkenti az endorfin – azaz a boldogsághormon – termelését az agyban. A magas kakaótartalmú étcsokoládé jótékony hatással van a szívre és a vérkeringésre, mert segíthet visszaállítani az erek rugalmasságát. A rendszeresen csokoládét fogyasztók körében kisebb a szélütés előfordulásának esélye.
Otthon is készíthetünk csokoládét!
Fotó: Unsplash
Egy edényben tejet melegítünk, de nem szabad felforralni. Egy tálban összekeverjük a kakaót a cukorral, és lassan hozzáadjuk a tejhez. Folyamatos keverés mellett beletesszük az olvasztott vajat is. Lassú tűzön főzzük még néhány percig. Kiolajozott formába öntjük a forró masszát, és hagyjuk kihűlni. Ezt követően néhány órára a hűtőbe tesszük, majd kiborítjuk a formából és felszeleteljük.
