A Hollandia déli részén fekvő Baarle városa mindössze pár kilométerre található a belga határtól. Érdekessége, hogy egy része Belgiumhoz tartozik, a település egészét azonban Hollandia veszi körül. És hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, a belga fennhatóság alatt álló területen belül több ház, utca és tér Hollandiáé.
Az enklávé egy olyan tengerparttal nem rendelkező ország, amelyet teljes egészében egy másik állam vesz körül. Jelenleg három ilyen állam létezik: San Marino, a Vatikán, illetve a Dél-Afrikai Köztársaság területébe ékelődő Lesotho. Az exklávé egy ország olyan területe, amely földrajzilag tőle különálló és teljes egészében egy másik állam veszi körül. Ilyen például Svájcon belül az olasz Ciampione városa, illetve a Németországhoz tartozó Büsingen am Hochrhein, illetve Hollandiában a belga Baarle-Hertog.
Fotó: Shutterstock
Ez utóbbi esetében valójában egy városról van szó, csak egyes részei állami hovatartozásuk alapján viselnek különböző neveket. Az abszurd helyzetet előidéző okok 800 évvel ezelőttre vezetnek vissza, amikor a németalföldi területeket francia, német, angol és holland uraságok osztották fel egymás között. I. Henrik brabanti herceg 1198-ban két települést adott át Breda város földesurának, Godfriednek, a herceg azonban Baarle község környékén egyes földterületeket megtartott magának. Ezek a parcellák szétszórtan helyezkedtek el, azonban két-háromszáz év alatt ezeken is kialakult egy falu – a két település viszont más-más földesúrhoz tartozott.
Az idők során a két község egymásba ékelődve fejlődött tovább.
Fotó: Shutterstock
Ezt a szokatlan helyzetet több történelmi dokumentumban is rögzítették, például az 1648-as vesztfáliai békeszerződésben, majd – miután a katolikus Belgium 1830-ban különvált a kálvinista Hollandiától – az 1843-as maastrichti szerződésben, amely Baarle esetében igen tarka térképet hozott létre: húsz belga exklávé alakult ki Hollandián belül, és a belga exklávékon belül hét holland exklávé.
A lakosok annak az országnak az állampolgárai voltak, ahová ajtajuk nézett.
A határvonalon lakók ezt évszázadokig ki is használták: aszerint alakították ki vagy éppen falazták be a bejárati ajtajukat, hogy melyik országban voltak alacsonyabbak az adók.
Fotó: Shutterstock
A belga részek a Baarle-Hertog elnevezést viselik, és keverednek a holland Baarle-Nassau területekkel.
A Hertog és Nassau utótagok Brabant hercegére (Hertog), illetve a Breda várát birtokló Nassau-házra utalnak. A „Breda ura” címet most a holland király, Vilmos Sándor viseli, a „Brabant hercege” cím pedig a belga trónörökös tiszteletbeli címe. A városban két önkormányzat, két polgármester, két külön postaszolgálat, két tömegközlekedési vállalat és két iskolarendszer működik.
Belga cégek szolgáltatják az áramot és a telefont, Hollandia pedig a vizet és a gázt.
Az országhatárt az utcakövekre festett fehér keresztek szimbolizálják, és a terület sűrű beépítettsége miatt akár az is előfordulhat, hogy egy kávézó teraszán ülve az asztalunk még Hollandiában van, de ha nem figyelünk, a székünkkel egy szempillantás alatt átcsúszhatunk Belgiumba.
