Rozsnyót német telepesek alapították a 13. században. Neve a német Rosenauból szóból származik, ami rózsaligetet jelent. A várost írásos emlékek először 1291-ben említik, amikor a területet III. András király az esztergomi érseknek adományozta. A környékbeli hegyekben évszázadokon át értékes érceket bányásztak: a középkorban leginkább aranyat és ezüstöt, de később egyre nagyobb szerepet kapott a vasérc bányászata is.

A rozsnyói Városháza két régebbi későgótikus, valamint reneszánsz épület egybeépítésével jött létre. A homlokzati pajzsot egy aranyozott angyal díszíti, amely a város címerét tartja. A főtér meghatározó épülete a klasszicista stílusú püspöki palota, melyben az 1776-ban Mária Terézia javaslatára a pápa által létrehozott római katolikus püspökség könyvtára és levéltára található. A gótikus stílusú Szűz Mária Mennybemenetele székesegyház Rozsnyó legfontosabb szakrális építménye, egyik táblaképe a bányászok munkájának egyes szakaszait ábrázolja. Az 1513-ból származó kép a közép-európai korabeli bányászat legrégebbi grafikus ábrázolása. Az egykori városháza és a protestáns iskola helyén épült 1658 és 1687 között a főtér közepén a Xavéri Szent Ferenc-templom, amelyet a helyiek Diáktemplomként emlegetnek. A barokk stílusú templom bejárati oldalát két nagyon értékes, hársfából faragott faszobor díszíti az ajtó fölött, amelyek Mózest és Dávid királyt ábrázolják.

Rozsnyó négyszög alakú főterén található a 36,5 méter magas Tűztorony, más néven a Rákóczi-torony, amely 1643–1654 között, késő reneszánsz stílusban épült. A város első nyilvános órája is itt kapott helyet. A hozzá fűződő legenda szerint a város vezetése kivágatta az órásmester nyelvét, hogy az óraszerkezet titkát ne árulhassa el. A torony napjainkban kilátóként működik, ahonnan az egész települést megcsodálhatjuk.

A bányászat múltja iránt érdeklődők számára igazi unikum a több mint száz éve működő Bányászati múzeum. A legértékesebb kiállított tárgyak közé a középkori kéziszerszámok, munkaeszközök, fából készült bányaszivattyú, vontatóteknő, fúró, mérő- és világítóeszközök tartoznak.

​A soknevű Ökör-hegy

A Szlovák-érchegység részét képező Rozsnyói-hegység (Volovské vrchy) igen népszerű a turisták körében. Rozsnyóhoz közeli részének legmagasabb pontja az Ökör-hegy, melyet a helyiek Volovecként és Ördögvárként is emlegetnek, a térképészek viszont magyarul Pozsálló, szlovákul pedig Skalisko néven tartják nyilván. Magassága 1293 méter, a csúcs közelében található egy menedékház, amely az év nagy részében nyitva áll a turisták előtt. Az Ökör-hegyre jól kiépített erdei ösvényen juthatunk fel, útba ejtve a menedékházat, amely mellett hegyi forrás vizével frissíthetjük fel magunkat.