Kezdődik a Sárkány éve – a kínai újév hagyományai
A holdújév jelentős ünnep Kínában és Kelet-Ázsiában, olyannyira, hogy sokan többezer km-t utaznak, hogy a családjukkal töltsék ezt az időszakot.
Bár Európában még különlegességnek számít, a világ lakosságának közel negyede számára a kínai újév, vagy más néven a holdújév az év egyik legnagyobb ünnepe. Idén február 10-től a Sárkány éve köszönt be, Kínában és néhány kelet-ázsiai országban pedig már nagyban készülnek a hagyományokkal teli ünnepségekre.
A kínai újév a keresztény húsvéthoz hasonlóan mozgóünnep, ami mindig január 21. és február 21. közé, a téli napforduló utáni második újhold napjára esik. Az ünnep nemcsak összehozza a családokat, hogy együtt köszöntsék az új évet és megajándékozzák egymást, de az óév búcsúztatásának hagyományát is magába foglalja, a tradíciók betartása a hiedelmek szerint elősegíti, hogy a következő esztendő szerencsés legyen. Az ünneplés akár 15 napig is eltarthat – a mai modern világban azért ezt már ritkán tudják megengedni maguknak az emberek –, a végét pedig látványos lampionünnep jelzi.
Miért pont Sárkány?
Fotó: Shutterstock
A kínai naptár a holdfázisokra épül, és a nyugatihoz hasonlóan 12 részre oszlik, azonban míg utóbbi egy-egy hónapot rendel az állatövi jegyekhez, a kínai asztrológia szerint egy-egy teljes év tartozik hozzájuk. Az állatok – Patkány, Bivaly, Tigris, Nyúl, Sárkány, Kígyó, Ló, Kecske, Majom, Kutya, Disznó – mellett minden évhez hozzárendelnek egyet a kínaiak által fontosnak tartott öt elemből, amelyek a föld, a víz, a tűz, a fa és a fém. Ez a nyugati asztrológiában leginkább az aszcendenshez hasonlítható, saját jegyekkel egészítheti ki az adott horoszkópot.
2024 februárjában a Fa-Sárkány éve kezdődik.
A szerencse a legfontosabb
Fotó: Shutterstock
Az ünnepre való készülődés az egész január-februári időszakot meghatározza, ilyenkor ugyanis a szokásos, számunkra is ismert előkészületek, mint a sütés-főzés, ajándékvásárlás mellett arra is nagy energiát fordítanak, hogy megszabadítsák otthonukat az előző év negatív hatásaitól. Már a ház takarításának módjához is számos hiedelem kapcsolódik, gyakran ilyenkor meszelik újra a falakat, a szemetet pedig kizárólag a hátsó ajtón dobják ki, nehogy a szerencsét is kivigyék vele.
A takarítás nemcsak a házra, hanem az emberekre is vonatkozik.
Mindenki alaposan megtisztálkodik, kimossa a koszos ruhákat és cipőket, hogy patyolattisztán várja az új évet. A takarítás után minden eszközt gondosan el kell zárni, hiszen újév napján tilos dolgozni, és kezdődhet a dekorálás. A dekoráció meghatározó elemei a szerencsét hozó színek, ami főleg a piros és az arany, és természetesen az is, hogy melyik jegy éve lesz a következő. Idén sok helyre kerülnek majd sárkányszimbólumok, de a vörös színű lámpások és a különféle szerencsét hozó jelképek is jellemzőek, amelyek nemcsak a házakba, hanem az ajtókra is kikerülnek.
Együtt a család
Fotó: Shutterstock
Ez az hatalmas utazások időszaka, sokan többezer km-t utaznak, hogy a család egyesülni tudjon az óév búcsúztatásakor, együtt fogyasszák el az ünnepi vacsorát és köszöntsék az új évet. A vacsora után – amelyből annyit készítenek, hogy a következő napokra is elegendő legyen – pedig kezdődhetnek a hagyományos kínai társasjátékok, de a program sok helyen egyszerűen közös filmnézés, beszélgetés.
Éjfélkor nagyszabású tűzijáték van, amihez itt egy különös szokás is párosul: kitárják az ablakokat és ajtókat, hogy a zaj a házból is kiűzze a rossz szellemeket.
A családok az újév napját is együtt töltik, ilyenkor nem dolgoznak, nem takarítanak és nagyon figyelnek arra is, hogy a negatív szavakat és gondolatokat kiiktassák a napjukból. A hagyomány szerint a család idősebb tagjai szerencsepénzt rejtő piros borítékot adnak a gyerekeknek és a nőtlen férfiaknak.
Mi kerül az asztalra?
Fotó: Shutterstock
Ahogy minden ünnepnek, a kínai újévnek is megvannak a maga hagyományos ételei, de mivel Kína hatalmas ország, így a szokások régiónként is változhatnak. Sok helyen kedvelt ünnepi étel a csiaoce nevű töltött tészta, amit általában hússal, tenger gyümölcseivel és zöldségekkel készítenek. Ami szinte mindenhol kerül az asztalra, az a hal, ami az ünnepi asztalon a bőség szimbóluma, de a laba congee nevű, rizsből, babból, mogyoróból, szárított gyümölcsökből, lótuszmagból és diófélékből készített étel is nagyon népszerű ilyenkor. Édességként gyakran esznek nian gaót, amelyet újévi tortaként is szoktak emlegetni, ez ragacsos rizslisztből és nádcukorral készül.
A választott, szerencsét hozó ételek mellett a tálalás sem mindegy:.
A hagyományosan nyolcszögletű (ez a szerencse és a jólét száma a kínai kultúrában) tálban kínálnak nyolcféle rágcsálnivalót, köztük az egészséget és a hosszú életet jelképező földimogyorót a vendégeknek.