A kortárs múzeum megépítésének ötletét annak idején a baszk tartományi kormányzat indítványozta, tervük pedig, hogy új életet leheljenek a város egykor megélhetést biztosító folyami kikötői övezetébe, meghallgatásra talált a modern művészet népszerűsítését célzó amerikai Solomon R. Guggenheim Alapítványnál.
Fotó: Unsplash
Építésznek a kanadai–amerikai Frank Gehryt kérték fel, az instrukció pedig nem más volt, mint hogy valami merész és innovatív látványosság kerüljön a Nervión folyó partjára. A folyó túlpartján fut Bilbao egyik fontos útvonala, onnan nézve a több mint 50 méter magas, 30 ezer négyzetméteres alapterületű múzeum a különleges formájával csak úgy vonzza a tekintetet.
Az épület borításához az üveg és a mészkő mellett Gehry választása végül a titánra esett.
33 ezer vékony titánlap került rá, anyaghasználata miatt így egyszerre kelt ipari, formái miatt pedig organikus hatást, ráadásul az időjárásnak és a fényviszonyoknak hála szinte mindig más színben pompázik.
Fotó: Unsplash
Az épület három szintje egy impozáns átrium köré szerveződik, a 20 galéria között akadnak klasszikus múzeumi helyiségek, de ívelt falú, szabálytalan termek is, amelyek lehetőséget adnak a művészeti installációk továbbgondolására. A kritikus hangok szerint az épületet annak formabontó belső tere alkalmatlanná teszi a kiállításrendezésre és a művészet befogadására, látogatóként azonban éppen ez a különleges környezet az, ami egészen biztosan megmarad az emlékezetünkben.
Fotó: Pixabay
Bár ez a legismertebb műve, Frank Gehry szerte a világban letette a névjegyét: hozzá köthető a Los Angeles-i Walt Disney Concert Hall, a prágai „Táncoló ház”, az észak-spanyolországi Hotel Marqués de Riscal és a manhattani Spruce street különleges felhőkarcolója is.
A város mindenképpen megér egy látogatást, hiszen számtalan látnivaló és egészen egyedi hangulat vár minket Baszkföldön. De addig is bepillanthatunk a múzeumba az intézmény weboldalán, ahol lehetőségünk van virtuálisan is bejárni a különleges, formabontó épületet.
Az alapítvány
A Solomon R. Guggenheim Alapítvány neve ma már kikerülhetetlen, ha világvárosok művészeti központjairól beszélünk. Története egészen 1939-ig nyúlik vissza, amikor a neves műgyűjtő és filantróp, Solomon R. Guggenheim megalapította a szervezetet. Kétségtelenül a Frank Lloyd Wright által tervezett, 1959-ben átadott New York-i Guggenheim Museum a legismertebb intézményük, de később Velencében, Bilbaóban és Berlinben is nyitottak egyet-egyet, és a tervek szerint néhány éven belül a szintén Frank Gehry által tervezett Abu-Dzabi Guggenheim is megnyitja kapuit.
