Rigát 1201-ben alapították, és a 13. század végére tagja lett az Európa északi felén lévő legfontosabb kereskedőcéheket és -városokat tömörítő Hanza-szövetségnek. A balti kikötőváros második fénykorát a 19. század végén és a 20. század elején élte, amikor az ipar és a kereskedelem gyors fejlődésének köszönhetően két évtized alatt majdnem megduplázódott a lakossága, meghaladva az 500 ezer főt. Évente több száz új bérház, palota és székház épült – a legtöbb osztrák, német és finn hatásokat mutató, mégis a helyi hagyományokban gyökerező szecessziós stílusban. A korábbi irányzatokkal (már az elnevezésében is) szakító összművészeti stílust az építészetben az aszimmetrikus formavilág, a funkcionalitás és a gazdag, főként organikus mintákon alapuló külső díszítés jellemzi. A dekoratív építészet rajongói a bőség zavarával küszködnek Rigában, de segítünk eligazodni, mit is érdemes felkeresni egy rigai szecessziótúra alkalmával.

Albert utca

A város alapítójáról, Albert püspökről elnevezett utcát, nyugodtan hívhatnák Art Nouveau, Jugendstil vagy Szecesszió utcának is. Számos bérházat a Rigában kifejezetten aktív Mihail Eisenstein (a világhírű szovjet filmrendező, Szergej Einsenstein édesapja) tervezett. Kreativitása atipikus, dekoratív házak sokaságában tükröződik, de az utca egyik legfontosabb épületét, a 12-es szám alatt lévő palotát Konstantīns Pēkšēns tervezte saját magának. Ma itt működik a Rigai Jugendstil Központ által működtetett múzeum, benne a rigai szecesszió tárgyi emlékeivel. Emellett számos intézmény és nagykövetség is székel az Albert utca káprázatos szecessziós épületeiben.

Brīvības sugárút

Az óvárost a külső kerületekkel összekötő, 12 kilométer hosszú Brīvības (Szabadság)sugárút Riga fő útvonala, amely meghatározta a település történelmét és városképét. Richard Wagner is ebben az utcában élt, amikor a 19. század derekán a rigai operaház zenei igazgatója volt. Az út középső szakaszán szecessziós épületek sorakoznak, köztük az art noveau formákat felvonultató, látványos „Sarokház”, amelyik a szovjet időkben a KGB helyi főhadiszállása volt, ma pedig múzeum.

Tērbatas utca

A Tērbatas utca és környéke a belváros egyik leglüktetőbb és legváltozatosabb része, ahol a többemeletes épületek között kétszáz eves faházak bújnak meg. Ám köszönhetően a szokatlanul színes szecessziós felhozatalnak, még ott sem találunk két hasonló épületet, ahol magasságban egységes az utcai frontrész. Amikor az art noveau épületek megjelentek a környéken, éppen villamosították az addig ló vontatta kötöttpályás-közlekedést, ám azóta eltűntek az egykoron az egész környéket behálózó villamos-vonalak – mára már csak a Krišjāņa Barona utcában csilingelnek tovább...

Lett Rádió 

A neoklasszikus art nouveau a szecesszió egy monumentális változata, amely a századforduló Orosz Birodalmának jellegzetes stílusa volt. A Rigában mintegy 50 épületet jegyző, helyben végzett Paul Mandelstamm egy bank számára rajzolta meg a székháznak szánt fényűző palotát, amelynek díszítése a jólétet és prosperitást szimbolizálja. A központi Dóm téren álló épület ma már a Lett Rádió otthona. A teret nemcsak emiatt érdemes felkeresni: itt található a Balti-régió legnagyobb középkori temploma, a 13. században épült katedrális.