Róma hosszú évszázadokon át a világ legfontosabb és legnagyobb városa volt, népessége már az időszámítás kezdetekor is elérhette az egymillió főt. Jelentős feladat volt ennyi embert ellátni vízzel, ezért hatalmas vezetékeket építettek, amelyek távoli vidékekről szállítottak friss vizet a városba. A középkorban ezt a feladatot részben a nyilvános kutak és szökőkutak vették át, amelyek ráadásul elviselhetőbbé tették a város mikroklímáját is.
Fontana della Barcaccia
Fotó: Getty Images
Róma legszebb lépcsősoráról, a monumentális Spanyol lépcsőről nyílik a legjobb kilátás a Bárka-szökőkútra. A hajó formájú barokk szökőkút Pietro Bernini és fia, Giovanni Lorenzo Bernini közös alkotása, amely 1629-ben készült VIII. Orbán pápa megrendelésére. Építésének előzménye, hogy amikor 1598 karácsonyán a Tevere kilépett a medréből, egy hajót sodort arra a helyre, ahol most a szökőkút áll. A Bárka-szökőkutat a mai napig is az Aqua Virgo vízvezeték táplálja, amely az ókor óta szállítja a friss vizet Rómába az Albani-dombság vidékéről.
Fontana di Trevi
Fotó: Getty Images
A világ egyik leghíresebb szökőkútja olyan nevezetességek közelében található, mint a Pantheon vagy a Quirinale-palota, az olasz köztársasági elnök rezidenciája, az ókorban pedig itt volt az Aqua Virgo vízvezeték végpontja. A hatalmas, 26 méter magas és 20 méter széles szökőkutat az 1730-as években építették fel a Palazzo Poli homlokzatára, egy korábbi, reneszánsz kút helyére. A Trevi-kút népszerűségéhez hozzájárult, hogy feltűnik több híres filmben is – például Federico Fellini Az édes élet című alkotásában, vagy a Római vakációban, amelyért Audrey Hepburn Oscar-díjat kapott.
Fontana dei Quattro Fiumi
Fotó: Getty Images
A Piazza Navona sokak szerint Róma legszebb tere, a helyén egykor aréna állt – ennek emlékét őrzi a tér ovális alakja. Ma több templom és számos étterem és kávézó szegélyezi, míg barokk szökőkútból három is épült ide. A Neptun-kút (Fontana di Nettuno) és a Mór-kút (Fontana del Moro) a tér ellentétes szélein, míg a legnagyobb, Négy folyó szökőkút középen található. Giovanni Lorenzo Bernini tervei alapján készült el 1651-re, az egyiptomi obeliszket körülvevő négy férfialak az európaiak által akkor ismert földrészek egy-egy nagy folyóját jeleníti meg: a Dunát, a Nílust, a Gangeszt és a Rio de la Platát. A Nílust jelképező férfi arcát azért fedi lepel, mert a XVII. században még nem volt ismert az afrikai folyam forráshelye.
