A kánikula is kedvez a kullancsoknak, mert egyre kevesebb rajtunk a ruha, vagyis egyre több a szabad felület, ahol támadhatnak. Nem mindig elég, ha alaposan befújod magad rovarrisztóval, mert így is a rád mászhatnak, éppen ezért összeszedtünk néhány fontos tudnivalót és tévhitet a kullancsokról.
A kullancsok évről évről egyre nagyobb területet hódítanak meg maguknak, két okból: az éghajlataváltozás kedvez a szaporodásuknak és egyre kevesebb a természetes ellenségük. A szezonjuk tavasztól őszig tart, de nyáron a legveszélyesebbek, hiszen ilyenkor viselünk kevesebb ruhát, ami megvédene minket tőlük. Összeszedtük a kullanccsal kapcsolatos összes tévhitet és tanácsot, ami jól jöhet kullancsinvázióban. Azt is elolvashatod, hogy mi a teendő, ha mégis megcsípne a kullancs.
Hol várnak ránk a kullancsok?
- Erdőben, réten, mezőn, arborétumokban, azaz minden zöld területen
- Szabadtéri sportoláskor, horgászáskor
- Városi parkokban, ligetekben, sétányokon
- Játszótereken és kutyafuttatókban
- Strandokon és egyéb bokros, fás zöldterületeken
- Fesztiválokon, szabadtéri rendezvényeken, kempingekben
Tévhitek és az igazság
Fotó: Unsplash
1. A kullancsok a fáról ugranak ránk.
A kullancsok a magas páratartalmú helyeket kedvelik, így az avarban és az aljnövényzetben tanyáznak. Ez a fő vadászterületük, ugyanis a tévhittel ellentétben nem tudnak ugrani, nem másznak fára, sőt, általában másfél méternél magasabbra sem jutnak. Ha mezőn piknikezünk, strandon a fűben fekszünk, akkor legyünk óvatosak!
2. A kullancsot meg kell csavarni, mert úgy könnyebb eltávolítani.
A kullancsot nem kell csavargatni. Ha nincs kifejezetten erre a célra készült kullancscsipeszünk vagy -kanalunk, egy nem éles csipesszel fogjuk meg, és egy határozott mozdulattal rántsuk ki a bőrből!
3. A kullancsot kenjük be olajjal, vajjal vagy ragasztóval, hogy megfulladjon.
Kerüljünk minden olyan megoldást, ami a kullancs fulladozásával, öklendezésével vagy összenyomásával jár, mert ilyen esetekben megnöveljük a fertőzés kockázatát!
4. Ha eltávolítás közben beszakadt a kullancs feje, azt mindenképpen el kell távolítani.
Ha a bőrünkben szabad szemmel is láthatóan benne maradt a kullancs szívó szájszerve (nem a feje), ne piszkáljuk, mivel ezzel csak irritációt, gyulladásos reakciót okozunk. Szervezetünk idővel kilöki magából.
5. A fertőtlenítés csökkenti a fertőzés kockázatát.
A felületi kezelés nem akadályozza meg, hogy a kullancs megfertőzzön, de érdemes fertőtleníteni a kullancscsípés helyét, ha vérzik vagy sebes lett a kiszedéstől.
6. Az oltás valamennyi, a kullancs által terjesztett betegség ellen védelmet nyújt.
A kullancs elleni védőoltás nem tartja távol tőlünk a rovart és így nem akadályozza meg azt sem, hogy megcsípjen, de a hatóanyaga a fertőző agyhártyagyulladás (encephalitistől) ellen védelmet nyújt.
Nem mind fertőz!
A fertőzött kullancsok a vérszívás során a nyálukkal különböző vírusokat, baktériumokat juttatnak a szervezetünkbe, amelyek közül a két leggyakoribb betegség a kullancsencephalitis és a Lyme-kór. Előbbi vírus által okozott idegrendszeri betegség, a vírusos agyvelőgyulladás, amely súlyos esetben bénulást okozhat, akár maradandó károsodással. A Lyme-kórt viszont baktérium okozza és bőr-, ízületi-, szív- illetve idegrendszeri manifesztációja is lehet. Korai szakaszban antibiotikummal gyógyítható, ám védőoltás nincs ellene, szemben a kullancsencephalitisszel.
A kullancs elleni védőoltás nem tartja távol tőlünk a rovart, tehát még meg is csíphet bennünket oltás ellenére. A Lyme-kórt nem előzhetjük meg vele, de hatóanyaga a fertőző agyhártyagyulladás (encephalitistől) ellen védelmet ad. A Lyme-kór ellen jeleneleg nem létezik terápia, tehát csak a csípés megelőzésével vagy az oltással védekezhetünk ellene.
Szerencsére nem mindegyik kullancs fertőző. A kullancsencephalitis kórokozója ritkábban (a kullancsok 0,05%-ában), míg a Lyme-kórt okozó baktérium gyakrabban (európai átlagban a kullancsok 12%-ában) fordul elő a közönséges kullancsokban.
