Sokmilliós metropolisz, a világ egyik techközpontja, mégis ragaszkodik a hagyományaihoz: olyannyira, hogy itt még a programozóknak is megvan a templomuk, ahol imádkozhatnak.
1964 után 2020-ban újra a japán fővárosra került – volna – a sor, hogy megrendezze az olimpiai játékokat. A vírushelyzet miatt azonban 2021-re halasztották, bár megtartása az utolsó pillanatig pengeélen táncolt, és kizárták a külföldi látogatókat is, így mindenképpen rendkívüli olimpiát követhettünk. A játékok ma véget érnek, de Tokió látnivalói és vibráló hangulata megmarad – egyelőre nem kereshetjük fel a várost, de ismerkedjünk meg jobban vele, abban reménykedve, hogy hamarosan szabad lesz a út.
Adatok:
- Lakosság: 13 942 024
- Terület: 2188 km2
- Alapításának éve: 1869
- Beutazás: külföldiként egyelőre tilos a járvány miatt, de hamarosan várható a határnyitás
Császárok és sógunok
Tokió, Császári Palota
Fotó: 123rf
Az ország földrajzi elhelyezkedése miatt is hosszú időn keresztül a világ többi részétől teljesen elzárkózva fejlődött. A második világháború tragikus atombombái után azonban minden megváltozott: mára Japáné nemcsak a világ egyik legerősebb gazdasága, de a legélhetőbb országok toplistáján is rendre az első háromban szerepel, és a várható élettartam is itt a legmagasabb. Amellett, hogy elképesztő mértékű a technológiai fejlettsége, a nyugaton megszokottnál sokkal nagyobb mértékben hagyományőrző is, és a tradíciók a mai napig nagyban befolyásolják a japánok mindennapi életét.
Tokió a legnagyobb japán szigeten, Honsún fekszik, és egészen 1869-ig tulajdonképpen nem is létezett – vagyis létezett, csak nem ebben a formában. Korábbi elnevezéssel, Edóként azonban tisztes múlttal bír. 1603-tól a sógun székhelye volt, lakossága pedig már az 1700-as években elérte az egymilliót. Hivatalos fővárossá a Tokióvá („keleti főváros") átnevezett település akkor vált, amikor a sógunátus megdöntése után a mindössze 17 éves Meidzsi császár ideköltözött. Az uralkodó család azóta is itt él, így a 2019 óta regnáló Naruhito császár és családja is. Prosperálását megtörte azonban, hogy Japán a németek oldalán vett részt a második világháborúban: az amerikaiak bombázása következtében egy éjszaka leforgása alatt százezer civil vesztette életét a városban, és infrastruktúrájának nagy része is elpusztult. A rombolást követően azonban a japánok a lehető legmodernebb megoldásokkal építették újjá a várost, és egy olyan vasúti- és metróhálózatot alakítottak ki, amely ma is egyedülálló a világon.
Ősitől a modernig
Kaminari-mon
Fotó: 234rf
Az első hely, amelyet a látogatók általában felkeresnek, a Kaminari-mon: szobraival, vörös lámpáival a legjellegzetesebb tokiói látkép. A kapu eredetije 941-ben épült, és egy szent templomhoz, a Szenszodzsihoz, egy szintén kihagyhatatlan látnivalóhoz vezet. Ezeket a talán a legtörténelmibb hangulatú negyedben, az Aszakuszában találjuk: szűk utcákkal, riksákkal, régi éttermekkel korábbi időket idéz. A császári rezidencia pedig egy gyönyörű, zöld oázis közepén helyezkedik el. A park egy része szabadon látogatható, ám a palota területére csak a hivatalos túrán léphetünk be, erre mindenképpen érdemes hetekkel az utazás előtt regisztrálni. Japán ősi és modern oldala a Kanda Mjodzsinban látványosan összeér: ebbe a gazdagon díszített, 13. századi sintó szentélybe üzleti és technológiai problémák esetén járnak imádkozni a helyiek. Néhány híresebb negyedben pedig inkább modernebb látnivalókat találunk: Sindzsuku metropoliszhangulatáról és felhőkarcolóiról híres, Kabukicsóba pezsgő, de kiváló közbiztonságú éjszakai élete miatt érdemes elmenni, Akihabara pedig az elektronikai kütyüivel és villódzó neonfényeivel csábítja a „geek" látogatókat. A város mindenki által ismert látványossága a Sibuja negyedben található Sibuja kereszteződés, ahol óriási embertömegek vonulnak át a bonyolult zebrarendszeren.
Robotinvázió
Fotó: hotels.com
Ne lepődjünk meg, hogy az éttermek jó részében automatáknak kell leadnunk a rendelésünket. A Tokiói-öbölnél található Henn na Hotel pedig robotdinoszauruszairól lett híres: a robothölgyek mellett több nyelven beszélő, készséges kis raptorinasok segítik a becsekkolást a recepción. Ha spórolni szeretnénk a szálláson, válasszunk inkább egy kapszulahotelt, ami, lévén jellegzetesen japán „találmány", autentikus kalandnak sem utolsó. Ugyanakkor a robotszálloda kiváló kiindulópont lehet a néhány percre lévő Disneyland látogatásához.
Mit együnk?
Jakitori
Fotó: 123rf
Óriási élmény Tokióban étkezni, ugyanis az ételek színesek, különlegesek, változatosak. A japánok imádnak nassolni, lépten-nyomon rágcsálnivalókat áruló automatákba, kisboltokba botlunk. Az édességek, chipsek mellett algából készült, ropogós lapokat, párolt edamame babot, édes vörösbabkrémmel töltött batyut (anpan), szárított tintahalat érdemes kóstolni, a bátrabbak pedig ropogós rovarokkal is próbálkozhatnak. A főételek közül kiemelkedően fontosak a levesek (miszo és ramen) és a szusi. Aki pedig autentikus street foodra vágyik, a Sindzsuku negyedben a Memory Lane nevű utcácskát keresse, ahol mindenütt jakitorit, azaz nyársa tűzött húst sütnek, pálcikánként 500–1000 forintért. Ahogy a mangákban a csámcsogást illusztrálják: omnomnom!
Tokió check-list
- Készítsünk egy képet a Kamari-mon kapu előtt
- Együnk jakitorit az utcán
- Kiránduljunk a Fudzsihoz
- Rendeljünk ételt egy robottól
- Menjünk át a Sibuja kereszteződésen
- Próbáljuk ki a szövevényes metróhálózatot
