• Log in
    BELFÖLDKÜLFÖLDTECHÉHES UTAZÓDRIVE-TIPP
    ROHUDESPRE NOIOFERTĂ MEDIAADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ
    BELFÖLDKÜLFÖLDTECHÉHES UTAZÓDRIVE-TIPP
    ROHU
    DESPRE NOIOFERTĂ MEDIAADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

    Drive Logo

    A weboldal sütiket (cookies) tárol el a számítógépen a szolgáltatás biztosítása érdekében.

    Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. Többet szeretnék tudni.

    Bezárás
    Süti tájékoztató

    Az Európai Uniós törvények és az Adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatunk kell, hogy a weboldal működése során sütiket (HTTP-cookies) helyez el az Ön számítógépén. A sütik olyan kis fájlok, amiben olyan adatokat tárolunk el, amelyek például bejelentkezéshez, foglalás leadásához vagy a látogatói statisztikák vezetéséhez szükségesek.

    Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

    2021.08.08
    városjáró

    Tokió – az olimpián innen és túl

    Évekre elegendő látnivaló, izgalmas gasztronómia, gazdag történelem: irány Tokió!

    Tokió – az olimpián innen és túl
    Fotó: Unsplash

    Sokmilliós metropolisz, a világ egyik techközpontja, mégis ragaszkodik a hagyományaihoz: olyannyira, hogy itt még a programozóknak is megvan a templomuk, ahol imádkozhatnak.

    1964 után 2020-ban újra a japán fővárosra került – volna – a sor, hogy megrendezze az olimpiai játékokat. A vírushelyzet miatt azonban 2021-re halasztották, bár megtartása az utolsó pillanatig pengeélen táncolt, és kizárták a külföldi látogatókat is, így mindenképpen rendkívüli olimpiát követhettünk. A játékok ma véget érnek, de Tokió látnivalói és vibráló hangulata megmarad – egyelőre nem kereshetjük fel a várost, de ismerkedjünk meg jobban vele, abban reménykedve, hogy hamarosan szabad lesz a út.

    Adatok:

    • Lakosság: 13 942 024
    • Terület: 2188 km2
    • Alapításának éve: 1869
    • Beutazás: külföldiként egyelőre tilos a járvány miatt, de hamarosan várható a határnyitás

    Császárok és sógunok

    Tokió, Császári Palota Fotó: 123rf

    Az ország földrajzi elhelyezkedése miatt is hosszú időn keresztül a világ többi részétől teljesen elzárkózva fejlődött. A második világháború tragikus atombombái után azonban minden megváltozott: mára Japáné nemcsak a világ egyik legerősebb gazdasága, de a legélhetőbb országok toplistáján is rendre az első háromban szerepel, és a várható élettartam is itt a legmagasabb. Amellett, hogy elképesztő mértékű a technológiai fejlettsége, a nyugaton megszokottnál sokkal nagyobb mértékben hagyományőrző is, és a tradíciók a mai napig nagyban befolyásolják a japánok mindennapi életét.

    Tokió a legnagyobb japán szigeten, Honsún fekszik, és egészen 1869-ig tulajdonképpen nem is létezett – vagyis létezett, csak nem ebben a formában. Korábbi elnevezéssel, Edóként azonban tisztes múlttal bír. 1603-tól a sógun székhelye volt, lakossága pedig már az 1700-as években elérte az egymilliót. Hivatalos fővárossá a Tokióvá („keleti főváros") átnevezett település akkor vált, amikor a sógunátus megdöntése után a mindössze 17 éves Meidzsi császár ideköltözött. Az uralkodó család azóta is itt él, így a 2019 óta regnáló Naruhito császár és családja is. Prosperálását megtörte azonban, hogy Japán a németek oldalán vett részt a második világháborúban: az amerikaiak bombázása következtében egy éjszaka leforgása alatt százezer civil vesztette életét a városban, és infrastruktúrájának nagy része is elpusztult. A rombolást követően azonban a japánok a lehető legmodernebb megoldásokkal építették újjá a várost, és egy olyan vasúti- és metróhálózatot alakítottak ki, amely ma is egyedülálló a világon.

    Ősitől a modernig

    Kaminari-mon

    Fotó: 234rf

    Az első hely, amelyet a látogatók általában felkeresnek, a Kaminari-mon: szobraival, vörös lámpáival a legjellegzetesebb tokiói látkép. A kapu eredetije 941-ben épült, és egy szent templomhoz, a Szenszodzsihoz, egy szintén kihagyhatatlan látnivalóhoz vezet. Ezeket a talán a legtörténelmibb hangulatú negyedben, az Aszakuszában találjuk: szűk utcákkal, riksákkal, régi éttermekkel korábbi időket idéz. A császári rezidencia pedig egy gyönyörű, zöld oázis közepén helyezkedik el. A park egy része szabadon látogatható, ám a palota területére csak a hivatalos túrán léphetünk be, erre mindenképpen érdemes hetekkel az utazás előtt regisztrálni. Japán ősi és modern oldala a Kanda Mjodzsinban látványosan összeér: ebbe a gazdagon díszített, 13. századi sintó szentélybe üzleti és technológiai problémák esetén járnak imádkozni a helyiek. Néhány híresebb negyedben pedig inkább modernebb látnivalókat találunk: Sindzsuku metropoliszhangulatáról és felhőkarcolóiról híres, Kabukicsóba pezsgő, de kiváló közbiztonságú éjszakai élete miatt érdemes elmenni, Akihabara pedig az elektronikai kütyüivel és villódzó neonfényeivel csábítja a „geek" látogatókat. A város mindenki által ismert látványossága a Sibuja negyedben található Sibuja kereszteződés, ahol óriási embertömegek vonulnak át a bonyolult zebrarendszeren.

    Robotinvázió

    Fotó: hotels.com

    Ne lepődjünk meg, hogy az éttermek jó részében automatáknak kell leadnunk a rendelésünket. A Tokiói-öbölnél található Henn na Hotel pedig robotdinoszauruszairól lett híres: a robothölgyek mellett több nyelven beszélő, készséges kis raptorinasok segítik a becsekkolást a recepción. Ha spórolni szeretnénk a szálláson, válasszunk inkább egy kapszulahotelt, ami, lévén jellegzetesen japán „találmány", autentikus kalandnak sem utolsó. Ugyanakkor a robotszálloda kiváló kiindulópont lehet a néhány percre lévő Disneyland látogatásához.

    Mit együnk?

    Jakitori

    Fotó: 123rf

    Óriási élmény Tokióban étkezni, ugyanis az ételek színesek, különlegesek, változatosak. A japánok imádnak nassolni, lépten-nyomon rágcsálnivalókat áruló automatákba, kisboltokba botlunk. Az édességek, chipsek mellett algából készült, ropogós lapokat, párolt edamame babot, édes vörösbabkrémmel töltött batyut (anpan), szárított tintahalat érdemes kóstolni, a bátrabbak pedig ropogós rovarokkal is próbálkozhatnak. A főételek közül kiemelkedően fontosak a levesek (miszo és ramen) és a szusi. Aki pedig autentikus street foodra vágyik, a Sindzsuku negyedben a Memory Lane nevű utcácskát keresse, ahol mindenütt jakitorit, azaz nyársa tűzött húst sütnek, pálcikánként 500–1000 forintért. Ahogy a mangákban a csámcsogást illusztrálják: omnomnom!

    Tokió check-list

    • Készítsünk egy képet a Kamari-mon kapu előtt
    • Együnk jakitorit az utcán
    • Kiránduljunk a Fudzsihoz
    • Rendeljünk ételt egy robottól
    • Menjünk át a Sibuja kereszteződésen
    • Próbáljuk ki a szövevényes metróhálózatot

    2023.03.20
    személyes

    Vajon hova utazott közösen Tilla és Majka?

    Till Attila a magyarországi TV2 csatornán futó Propaganda című műsorában beszélgetett Majkával – hozzánk pedig olyan izgalmas részleteket hozott el, amelyek a műsorban nem hangzottak el.

    Majka, „az ózdi hős” elvitte Till Attilát és a Propaganda stábját gyerekkora kedvenc színhelyeire. A két barát a nagymama házától a régi iskolán át az egykori otthont jelentő ózdi lakótelepet is érintve idézi fel a rapper legszebb emlékeit. Rendhagyó interjú következik!

    A festői szerpentinen kanyarogva Tilla és Majka megérkeznek Ózdra. Majka dudál egyet: „megjöttünk, bátyusz!” A keskeny utat zöld dombok szegélyezik.

    Ez egy nagyon szép rész. Mintha egy hegyi nyaralóhelyre jönnénk.

    Ez a szerpentin, ami Egerből jön, gyönyörű. Itt a „hét völgy városában” nem tudsz olyan helyre menni, ami ne lenne az. Mondták nekem, hogy menjünk Toszkánába, mire én: hát én Toszkánában nőttem fel. Kevesebb olívával, de ugyanaz.

    Ózd az örök otthon?

    Volt egy furcsa élményem, miután elköltöztem Ózdról. Már vagy hat éve lehettem Pesten, és épp mentem vissza a fővárosba. Megérkeztem Pestre, és úgy éreztem, hazaérkeztem. Összeszorult a gyomrom, mert ez azt jelentette, hogy végleg eljöttem Ózdról.

    Pesten amúgy van kedvenc helyed?

    Pont annyi ideje vagyok a fővárosban, mint amennyit Ózdon éltem. Már ez is az otthonom. A 13. kerület, Újlipótváros és Vizafogó nekem emblematikus helyszínek. Ott lettem budapesti. Budán nem is voltam (nevet).

    Bekanyarodnak egy poros földútra. Romos épületek veszik őket körül: a nagymama háza, a régi bolt. Szemben velük egy út vezet fel a hegyre.

    Itt lakott a mama. Nekem ez a környék jelentette a nyarat. Az összes vakációmat ebben a házban töltöttem. Ott szemben jártunk fel a hegyre. Ez a romépület mellettünk, ez volt a bolt, itt költöttük el a mama pénzét. A ház mögött volt egy lugasunk is, ott tartott a papa nyulakat, vagy nyolcvanat.

    Tovább Majka általános iskolájához. Majkát lerohanják a gyerekek. Az előtérben vagyunk.

    De sok időt töltöttem itt…!

    Jó tanuló voltál?

    Nem, sőt, inkább nagyon rossz. Mindig voltak magatartásbeli problémáim, és ez rányomta a bélyegét a tanulásra is.

    Melyik tantárgyak érdekeltek?

    Abszolút humán beállítottságú voltam. A reál tantárgyak annyira nem érdekeltek, hogy egy pillanatig sem akartam megtanulni őket. Valahogy sejtszinten taszított az az információ, amiről úgy gondoltam, hogy sose lesz rá szükségem. A világ leghülyébb gyereke voltam, mégis elküldtek olvasási versenyekre. A nyelvtan meg az irodalom mindig jól ment.

    Melyik íróval találkoznál szívesen?

    Elbeszélgetnék Radnótival meg József Attilával. És Krúdyval, aki a legnagyobb nőcsábász volt a világon. De Kosztolányival is, hogy tényleg olyan jó humora volt-e, vagy csak írni tudott ennyire humorosan.

    Milyen zenéket hallgattál akkor?

    A 90-es évek divatos zenéit. Amikor bejött a Naughty by Nature, a De La Soul… Mindig a hiphop volt az, ami megmozgatta a lelkemet, de igazából nagyon eklektikus zenéket hallgattam. A Pokolgéptől kezdve a Take That-ig mindent, ahol énekeltek, ahol voltak erős dallamok, melódiák.

    Itt már írtál szövegeket?

    Abszolút, 12-13 éves koromtól.

    Korán érő típus voltál?

    Nagyon. Koravén voltam, mint mindenki Ózdon. Hamar megtanultuk az életet. Tizennégy évesen már szakállam is nőtt (nevet).

    Melyik valaha élt zenésszel lépnél fel egy színpadon?

    Nagyon meghallgattam volna élőben Whitney Houstont. Megnéztem volna, milyen energia van Tupac-éknál. Dr. Drével is fellépnék… ki tudja, mit hoz az élet.

    Újváros téri lakótelep. Tilla és Majka egy hatalmas domboldalon sétálnak le. Előttük régi panelsor.

    Na nézd, ez itt a kert! Ide járt ki az összes gyerek szánkózni a panelházakból. Ott laktam én. A negyediken.

    És lent, az ott mi?

    Az, kérlek szépen, életem egyik legfontosabb kulturális intézménye: a kocsma.

    Hallod, ahogy most is beszélgetnek a világmegváltó dolgokról?

    Az egész lakótelep oda járt. Ebben a kocsmában hagytam az összes pénzem, itt játszottam el játékgépen vagy vesztettem el kártyán. Éjjel-nappal itt voltunk. Minden buli innen indult, és volt, hogy itt is végződött.

    Boldog voltál itt, ugye?

    Nagyon. Anyával szoros volt a kapcsolatom, bár inkább csak habitusban hasonlítottunk. Olyan nagyszájú ember volt, mint én. Apámmal nem hasonlítottunk, ő túlságosan magába szívta a dolgokat. Kerülte a konfliktust, és nem harcolt soha. De amikor a szüleim elváltak, apával töltöttem több időt, pedig továbbra is anyánál laktam. Nehéz időszak volt, mégis a régi házunkban kezdtem el az életemet, itt ébredtem tudatomra. Mindig ez jelentette az otthont, még akkor is, ha apánál többet időztem.

    A tudatra ébredésednek most is az az egyik jellemzője, hogy nem igazodsz semmihez. Fontos szerepe van az éntudatodban annak, hogy ha Majka azt gondolja, ez van, akkor ez van?

    Van egy konkrét elképzelésem a világról meg a dolgokról. De persze az elmúlt 43 évben nagyon sokszor kiderült, hogy nem úgy van, ahogy én gondolom. Az egy hatalmas felismerés, hogy 14 évesen még azt hittem, én vagyok a legmenőbb, legjófejebb csávó a világon, aztán rá kellett jönnöm, hogy valójában tökre nem.

    Azért több olyan gyerekkel találkoztam, akitől, ha megkérdezed, hogy „Mi szeretnél lenni?”, azt mondja: „Majka”.

    Figyelj ide, ő szerintem nem is Majka akar lenni, hanem az én karrieremet szeretné befutni.

    Neked miért alakult ilyen jól?

    Kellett hozzá egy jó nagy adag szerencse, mint mindenhez az életben. És kitartás. Olyan, amit nem tudsz előre eldönteni, hogy „márpedig én kitartó leszek”. Ez nem egy felvett kitartás, hanem belülről kell, hogy jöjjön. Azt gondolom, ha valaki olyan, amilyen, az előre fog jutni az életben.

    És a tehetség? Azért az is valami.

    Hát igen, de ki miben az? Nekem tök természetes, hogy ki kell menni tízezer ember elé. Nem értem, hogy más miért retteg tőle. Nekem az a fura, hogy van, aki repülőgépeket rak össze… ő vajon, hogy csinálja? Hogy kezdi el?

    A saját gyerekeidnek mit adnál át abból, amire Ózd tanított meg?

    Hogy a kimondott szónak súlya van. Hogy ha mondasz valamit, vállalni kell érte a felelősséget. Nem szabad elsumákolni vagy másra kenni.

    fotógaléria

    25 látványos fotó a világ egyik legfontosabb versenyének alkotásai közül!

    városjáró

    Egynapos city break – Hollandia a tulipánvirágzás idején! (3. rész)

    történelem

    Apró a tulipánhagyma, mégis óriási hatása volt – Hollandia a tulipánvirágzás idején! (2. rész)

    vakáció

    Nincs ennél színesebb program Európában – Hollandia a tulipánvirágzás idején! (1. rész)

    túrázás

    Audi és elektromos, de nem autó – itt az új négykarikás mountain bike!