2025-09-15
Őszi séták különleges kertjei: öt magyarországi arborétum, ahol a természet a főszereplő
Ha olyan helyeket keresünk, ahol egyszerre sokféle növényfaj és jól kiépített szabadidős lehetőség várnak, érdemes felvenni a listára néhány különleges magyarországi arborétumot – a borvidéki panorámától a madárgyűrűzős programokig, a százéves fenyőóriásoktól a Mini Magyarországig.
A Balaton-felvidék szívében fekvő Folly Arborétum nem pusztán botanikus kert, hanem a Folly család élő története. A több generáción át gondozott kert alapjait az 1900-as évek elején rakta le Folly Gyula, aki olyan fajokat telepített, amelyek a helyi klímán is jól érzik magukat. A természet iránti elköteleződés ma is családi örökség: már a negyedik Folly-generáció ápolja a birtokot, amelynek különlegessége, hogy a világ ismert huszonöt ciprusfajából mind megtalálható a területén. Ősszel arany, barna és zöld árnyalatok festik be a parkot, a legmagasabb pontra épített kilátóból pedig a Balaton nyugodt képe tárul fel. Mindez egy borvidék szívében: az arborétum a táj ízeit is megmutatja, így a szezon nemcsak vizuálisan, hanem kulinárisan is kóstolható.
Kecskemét és Szolnok között, Tiszakürtön terül el a grófi kertből kialakított, rendkívül fajgazdag arborétum, amely a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságához tartozik. A vidéket egykor mocsár borította, ennek köszönhetően szinte érintetlenül maradtak fenn a Tisza magasabb térszintjének tölgy–szil–magaskőris-erdőrészletei. A lakóközösség az évtizedek során tovább bővült: borókák, valamint luc-, fekete- és jegenyefenyők is otthonra leltek itt.
Az ország nyugati szélén, Kőszeg határában egy 1,5 hektáros, mesés botanikus kert őrzi a Chernel család örökségét. A birtok gyümölcsösként indult, ám Chernel István ornitológus és természetvédő a 19. század végén madár- és emlékkertté formálta: emlékfákat ültetett, odúkat és etetőket helyezett ki, s olyan növényeket hozott, amelyek fészkelő- és búvóhelyet, valamint táplálékot kínálnak a madaraknak. A második világháború Chernel ültetéseiből mára csupán két fát hagyott meg – egy kínai vörösfenyőt és egy kaukázusi jegenyefenyőt –, de az azt követő helyreállításnak köszönhetően a kert ma ismét régi pompájában látogatható, közel háromszáz növényfajjal. Az alapító madárszeretete is tovább él: a parkban madárvédelmi központ működik, amely évente több száz madarat fogad.
Szintén Nyugat-Magyarországon található a Jeli Arborétum, amelyet gróf Ambrózy-Migazzi István és felesége töltött meg különleges növényekkel. Utazásaik során a világ számos kertkultúráját megismerték, ennek gyümölcse lett az eredetileg öthektáros gyűjtemény. A gróf halála után a kert hanyatlani kezdett, ám a 20. század közepén védetté nyilvánították, így Ambrózyék öröksége megmenekült. A területet tájkörzetekre osztották: Kína, Japán, az Egyesült Államok, a Balkán és a Kaukázus növényei is jól érzik magukat a magyar klímán. A Jeli Arborétum az élővilág számára is vonzó: figyelmes látogatók karvalyokat, királykákat vagy akár mogyorós peléket is megpillanthatnak.
Szarvas mellett található az ország egyik legizgalmasabb botanikus kertje, a Pepi-kertként is ismert Szarvasi Arborétum. Olyan ritkaságokkal büszkélkedhet, mint a mintegy százötven éves, 36 méter magas hegyi mamutfenyő, illetve a több mint kétszáz éves kocsányos tölgyek. A sétányokon nemcsak növénykülönlegességek várnak: szabadon kószáló kék pávákkal és teknősökkel is összefuthatunk. A vezetett túrák mellett további különlegesség, hogy a szarvasi központ ad otthont hazánk egyetlen interaktív makettparkjának, a Mini Magyarország Makettparknak is.
