5 rejtett magyarországi falu, ahol ősszel csend és természet vár

Az Északi-középhegység erdeinek ölelésében fekvő Irota Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye kevéssé ismert szegletének kincse. Energiafüggetlenségre törekvő, napenergiát használó település, ahol a természetbarát megoldások a hétköznapok részét képezik. A környéken tanösvények, madármegfigyelő pontok és apró patakvölgyek sorakoznak; a helyi turizmust valóban a csend és az egyszerűség határozza meg.

Szalafő az Őrség egyik legszebb települése, a hagyományos, szeres beépítés mintapéldája. A szétszórt porták, a füstölgő kemencék és a fából ácsolt haranglábak között sétálva könnyű elhinni, hogy lelassult az idő.

Ajka és Veszprém között, a Magas-Bakony erdeiben bújik meg Csehbánya, az alig 280 lelkes falu, amely a 18. században betelepített cseh–német üvegmesterekről kapta nevét. Az első üveghutát 1761-ben alapították; a későbbi természetvédelmi korlátozásokkal a mesterség eltűnt, helyét a gazdálkodás vette át. A települést ma is erdők ölelik: a Hölgykő vára romjai és az apró erdei kápolna hangulatos célpont, innen a Farkasgyepűi Természetvédelmi Terület és a forrásairól híres Csurgó-kút is könnyen elérhető.

A Mátra egyik legszebb fekvésű hegyi falva egyben Magyarország legmagasabban fekvő települése. Mátraszentimre a túrázók és természetbarátok állandó kedvence: a közeli Csörgő-szurdok, a Vörös-kő kilátó és a Piszkéstetői Csillagvizsgáló remek célpontok. Tiszta estéken az év bármely szakában ragyogó csillagos égbolt tárul fel. A település központjában működő Mátra Ásványház nemcsak kiállítás: a látogatás után akár ásványgyűjtő túrára is indulhatunk.

A Balaton északi partjának egyik legcsendesebb települése visszafogott alternatívát kínál a zsúfoltabb üdülőhelyekkel szemben. A domboldalról nyíló kilátás, a régi nyaralók hangulata és a közeli borospincék együtt adják a természetközeli, nyugodt életérzést. A part menti sétányokon kényelmesen andaloghatunk, a faluban kávézók és helyi termelők portékái teremtenek barátságos, mégis csendes pezsgést.