A bánya története

Kezdetben a felszínen található sós forrásokból fakadó víz lepárlásával nyerték ki a sót a környék lakói, majd amikor ezek elapadtak, a föld mélyében aknákat vágva keresték a sós vizet. A bánya igazi története azonban akkor kezdődött, amikor rátaláltak az első kősótömbökre. A tömbös fejtést mintegy 800 éve magyar bányászok kezdték, akiket a legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga, IV. Béla leánya, Szemérmes Boleszláv lengyel fejedelem felesége hívott Lengyelországba. A sóbányákat 1251-ben nyittatta meg, ami jelentős jövedelmet is termelt az országnak.

A wieliczkai sóbánya 9 szintes: az első szint 64 méter mélyen található, az utolsó viszont már 327 méteres mélységben. A bánya egyedülálló mikroklímával rendelkezik. Nagy pára- és nátrium-klorid-tartalma mellett állandó a hőmérséklete (12-14 °C), a légnyomása és az ionizációja is.

Sóba vájt történelem

A bánya 300 kilométernyi járatból és 3000 kamrából áll. A turisták által bejárható útvonal csak alig egy százalékát teszi ki az aknák teljes hosszának. A Danilovicz-akna 22 kamrájának megtekintése egy életre szóló élmény. Mindegyik kamra valamilyen módon a lengyel történelem kiemelkedő alakjaihoz kapcsolódik, a bennük található összes szobrot, domborművet pedig sóbányászok faragták. Íme, néhány a legérdekesebb kamrák közül:

A Kopernikusz-kamra a legelső a 22 kamra közül, amelyet a híres lengyel csillagászról neveztek el. A tudós sóból faragott szobrát a kamra központi részében nézhetjük meg. A speciális, erős gömbfagerendákból készült aládúcolásnak köszönhetően a zöld színű sóban kifaragott kamra fennmaradt.

A Janowice-kamrát a 17. században alakították ki. A wieliczkai legendát – miszerint Árpád-házi Kinga jegygyűrűje csodálatos módon vándorolt Erdélyből Wieliczkába – mutatja be az itt elhelyezett 6 életnagyságú szobor.

Szent Kinga kápolnája 101 méter mélyen van, a sóbánya egyik legnagyobb attrakciója. Földalatti templomnak is nevezik, ugyanis nemcsak koncerteket és egyéb programokat tartanak benne, hanem szentmiséket is. A padlója sóból faragott lapokból áll, a mennyezetről pedig hatalmas sókristályokból összeállított csillárok lógnak. A kápolnát az Újszövetségből vett jelenetek domborművei díszítik, mint például Az utolsó vacsora, illetve A kánai menyegző. Itt tekinthető meg a leghíresebb lengyel személyiség, II. János Pál pápa szobra is.

A Varsó-kamrából a 19. és a 20. század fordulóján még mintegy 20.000 tonna konyhasót termeltek ki, napjainkban azonban már csak a szórakoztatás célját szolgálja. Gyakran rendeznek benne különféle vállalati ünnepségeket, bálokat, illetve koncerteket is. Legfőbb dísze a sóból faragott bányász emlékműve.

A kristálybarlangok a múzeum területén kívül találhatók – itt gigantikus méretű halit sókristályokat csodálhatnak meg a turisták. Innen származnak a világ legnagyobb múzeumainak gyűjteményében látható halitkristályok.