Sorozatunk második részében vonatra ülünk, skanzent és lazacközpontot keresünk fel, valamint eljutunk Európa egyik leglátványosabb vízeséséhez is.
Hol is járunk?
A Sogne-fjord Norvégia leghosszabb és egyik legmélyebb vízű fjordja, nyugat-keleti irányú bevágás az ország szíve felé Bergentől északra, nagyjából 200 kilométer hosszan. A fjordot a jégkorszak és az azt követő éghajlati változások hozták létre: ahogy a kontinentális jég elolvadt, kialakult a ma látható táj, magas hegyekkel és mély völgyekkel.
De Heibergske Samlinger skanzen
Fotó: De Heibergske Samlinger
Norvégia első és legnagyobb néprajzi múzeuma, a Kaupanger ahol kortárs módon értelmezik a múltat: a bel- és szabadtéri installációkban találunk több száz éves és a legutóbbi ezredfordulós kiállítási darabokat is. Maguk az épületek szintén az elmúlt röpke 1000 évet jelenítik meg, azaz van viking kort idéző, de 20. századi gazdasági épület is a „skanzenben". Ez nem kosztümös turistacsalogató, a többdimenziós társadalomismeret-óra ugyanis az imént említett 1000 év életmódját, a halászat és a vadászat kellékeit, a mezőgazdasági életet, a kézműves foglalkozásokat, valamint a helyi kulturális hagyományokat mutatja be interaktív módon. Ha a megfelelő időpontban érkezünk, besegíthetünk a haszonállatok etetésébe, de az is talál itt magának szórakozást, akit a kecskék itatásánál jobban érdekelnek (norvég) szépanyáink 20. század eleji játékai vagy a gyerekek által összeállított kortárs installációk. Persze, mindig vannak, akiknek a sok is kevés – ők a múzeumhoz közeli fatemplomban (épült 1140 körül) vagy a kikötő melletti Fjordmúzeumban csillapíthatják tudásszomjukat.
Lærdalsøyri, a lazacközpont
Fotó: Shutterctock
A Lærdalselvi folyó mentén elterülő festői település tökéletes helyszín a láblógató, laza falunéző pihenésre egy kiadósabb vízi és/vagy szárazföldi túrázás után. Persze fordítva is csinálhatjuk: fekvésének, étkezési és vásárlási lehetőségeinek köszönhetően Lærdalsøyri pompás kiindulópont a Lærdal-vidék felfedezéséhez. A település anno Kelet- és Nyugat-Norvégia között fontos kereskedelmi csomópont volt, és nemcsak a környező táj, hanem építészeti öröksége miatt is lélegzetelállító: az óváros 161 faháza közül némelyiket több mint 300 éve ácsolták. A Laksen étterem épülete nem tartozik közéjük, ám ide a mini lazackiállítás és a lazac steak miatt érdemes betérni. Aki azt is tudni akarja, miért vörös a lazac húsa, hogyan vészeli át a telet a jeges Laerdal folyóban, milyen sebességgel és mennyit úszik, miért nem eszik, amikor a folyón felfelé az ívó helyére tart, annak a közeli vadlazac központban a helye – ahol jó eséllyel a lazaccal kapcsolatos minden kérdésére választ kap.
Vettisfossen-vízesés
Fotó: Getty Images
Az emberek zöme már egy 10 méteres vízesésért is képes rajongani, így a Sogne-fjord zuhatagai fergeteges élményt garantálnak. A fjord legkeletibb ágának kapujában fekvő Årdalstangentől északra, Årdal település közelében található, 1924 óta természeti védettséget élvező Vettisfossen-vízesés egyfajta kivételt képez: nincsen a vízenergia-termelés szolgálatába állítva. A víz 275 méter szabadesés után érkezik az alsó szakaszra. Sokak szerint ez a vidék vízeséseinek királynője. Ha gyönyörködni kívánunk benne, rövid zarándoklatra kell mennünk: Årdaltól három-négyórányi gyalogtúrával érünk a lábaihoz.
A Flåm-völgyi vasút
Fotó: Getty Images
A bergeni vonal myrdali hegyi állomása és az Aurland-fjordnál fekvő Flåm közötti 20 kilométeres szakasz, a Flåmsbana a világ egyik legmeredekebb normál nyomtávú vasútvonala 865 méter szintkülönbséggel. Szó sincs fékevesztett vonatozásról, a kényelmes tempóhoz mennyei panoráma társul havas hegycsúcsokkal, zöld és zord sziklaélekkel, valamint vízesésekkel a kanyargós, alagutakkal tarkított pályán haladva. A 16 évig épített, 1940-ben átadott, 1944-re villamosított vonalon nyolc megállóhely van (köztük a Kjosfossen-vízesés), ahol leszállhat, aki gyalog vagy kerékpárral szeretne továbbmenni, és felszállhat, aki belefáradt az emelkedőkbe.