Egy királyi audiencia Európa valamelyik monarchiájában ma már csupán presztízsesemény – 130 évvel ezelőtt azonban még jelentős tétje volt. Egy ilyen meghallgatásnak köszönhetjük Románia egyik legkedveltebb és leglátogatottabb múzeumát, a mintegy 2 millió darabos gyűjteménnyel rendelkező Grigore Antipa Nemzeti Természettudományi Múzeumot is.

Az 1834-ben, főleg oktatási céllal alapított intézmény folyamatosan fejlődött és egymás után nőtte ki ideiglenes bukaresti otthonait. A Németországból frissen hazatért, mindössze 25 éves Grigore Antipa professzort 1893-ben nevezték ki az akkori Természeti Múzeum vezetőjévé, nagyszabású terveihez pedig sikerült megnyernie az ország legfontosabb politikusait. Köztük I. Károly királyt, akinél eredetileg csak egy rövid meghallgatásra volt hivatalos, de az uralkodót annyira lenyűgözte a fiatal tudós előadása a halgazdaságok szükségességéről, hogy onnan kezdve minden támogatást megadott neki – így megkezdődhetett a gyűjtemény állandó otthonának kialakítása is. A fővárosi Kiseleff sugárút elején álló, neoklasszicista stílusban épült impozáns palota munkálatai 1904-ben indultak, az új múzeumot 1908-ban adták át. A 16 teremben látványos gyűjteményt állítottak ki, a növekvő népszerűségnek köszönhetően 1914-ben egy újabb, 11 termet magába foglaló szárnnyal bővült az épület. Utolsó nagy felújítása 2009 és 2011 közöttzajlott, azóta modern környezetben várja az érdeklődőket egy látványos időutazásra a természet világába.

.

Múltbéli mozaikok

ALAPOS FELKÉSZÜLÉS

A tervezés előtt Grigore Antipa Európa legfontosabb természettudományi múzeumait is tanulmányozta. Az épületet Mihail Roco tervezte, a korinthoszi oszlopokkal díszített neoklasszicista frontrész Grigore Cerchez munkája.

EMINENS TÁRSASÁG

Az új épület 1908-as avatója nagyszabású társasági eseménnyé nőtte ki magát: I. Károly királyon kívül jelen volt többek között Dimitrie Sturdza miniszterelnök, Ion Brătianu külügyminiszter, Anghel Saligny akadémiai elnök, Spiru Haret oktatásügyi miniszter és Ermil Pangrati, a neves polihisztor és politikai szereplő.

VILÁGSZENZÁCIÓ

A múzeum legnagyobb látványossága a Grigore Antipa által megálmodott négy dioráma volt, amelyek a sivatag, a szavannák, a préri és a tundra élővilágát mutatták be a valóságoshoz hasonló környezetben. A világelső koncepciót innen vették át a berlini, párizsi és New York-i természeti múzeumok.

MEGPRÓBÁLTATÁSOK

Az épület először az 1940-es földrengés során sérült meg jelentősen, ekkor megsemmisült a homlokzatot díszítő Zoológia-szoborcsoport (a híres Dimitrie Paciurea munkája), majd az 1944-es bombázások idején. A legnagyobb veszélyt azonban Ion Antonescu marsall 1942-es terve jelentette, aki le akarta bontatni a múzeumot, mert a területen új kormányépületeket akart létesíteni. Az elképzelés végül pénzhiány miatt nem valósult meg.