A legendás Bermuda-háromszög mellett a Sargasso-tenger az Atlanti-óceán északi felének legérdekesebb része. Területét partok helyett három nagy, ellentétes irányú áramlat veszi körül.

Északról és keletről a Golf-áramlat egy-egy ága, délről az Egyenlítői-áramlat, nyugatról pedig az Antilla-áramlat ellentétes irányú vízmozgása határolja, amelyek az óramutató járásának irányba forgatják vizét, ám közben valóságos csapdába ejtik. A legmélyebb pontján az ötezer métert is elérő Sargasso-tenger területe mintegy hárommillió négyzetkilométer.

Az európai hajósok közül elsőként a portugálok érték el a Sargasso-tengert, még a 15. században. A viharos Bermuda-háromszöggel ellentétben egy viszonylag nyugodt, gyakran szélcsendes része az óceánnak, emiatt sokszor előfordult, hogy a vitorlás hajók szél hiányában heteket vesztegeltek itt.

A Sargasso elnevezést a felszínen lebegő barnás-sárga algáról, a sargassumról kapta, amely 1492-ben még Kolumbusz Kristófot is megtévesztette: a genovai hajós emiatt gondolta, hogy már közel a szárazföld.

Különleges helyzete miatt az áramlatok a megszokottnál jóval nagyobb mennyiségű, biológiailag nem lebomló hulladékot halmoznak fel a Sargasso-tengeren, mivel ami oda bekerül, csak nagyon kis eséllyel jut ki. Ezek az emberektől származó szennyeződések, hulladékok rendkívül veszélyesek a tenger ökoszisztémájára.

A lenagyobb gondot az évtizedek alatt felgyűlt műanyagszemét (palacokok, hálók, stb.) jelenti, amelyek már egy óriási hegyet hoztak létre. Az észak-atlanti szemétfolt néven ismert hulladékhegy a felmérések szerint több száz kilométeres átmérőjű, négyzetkilométerenként több mint 200 ezer szemétdarabbal.

Az óceáni szemetek eltakarításának egyre sürgetőbb problémájával a The Ocean Cleanup nevű szervezet foglalkozik, amely már több mint 8000 tonna, főként a műanyagszemetet gyűjtött össze, és azt jósolja, hogy 2040-re az óceánok felszínén lebegő műanyagok 90 százalékát eltávolítja.