A járványhelyzet miatt megfontoljuk, hová utazzunk, de a természetben nincs félnivalónk – a téli erdők és hegyek látványa ráadásul a lelkünknek is jót tehet.

Borgói-hágó – írói fantázia

Fotó: 123rf

A Moldva és Erdély (Suceava és Beszterce-Naszód megye) határán lévő Borgói-hágó (Pasul Tihuța) szerpentinje 1227 méteres magasságig kúszik fel. Az élmény azonban megéri fáradságot, hiszen varázslatos hegyi táj fogad minket. A helyi turizmus egyik központja Báránykő (Piatra Fântânele) üdülőfalu, ahol a Drakula írójának, Bram Stokernek a szobra áll – a Borgói-hágónak ugyanis fontos szerep jut a világhírű regény sztorijában. Báránykő számos jelzett túraútvonal kiindulópontja, amelyek lélegzetelállító tájakra vezetnek el bennünket. További előnye, hogy két másik fontos turisztikai célpont is a közelben található: a hágó erdélyi oldalán a télen is lenyűgöző Kolibica-tó, a moldvai oldalon pedig „Bukovina gyöngye", a sítelepéről és gyógyvizéről híres Dornavátra.

Duna-delta – Téli berek

Fotó: 123rf

Bár a flóra és a fauna korántsem olyan élénk, mint a meleg időszakban, azért a deltában télen sem áll le az élet. Megfelelő öltözékben (hiszen a nyílt vízen jobban érezni a hideget) egyedi élményt nyújt a csatornák téli feltérképezése. A tájképet a Duna nyugodt vize uralja, amely egészen más arcát mutatja a buja növényzet nélküli puritán köntösében. Életjelek nélkül azonban nem maradunk, hiszen számos madárfaj helyben vészeli át a hideg időszakot. Sfântu Gheorghe településen ráadásul nemcsak a delta, de a Fekete-tenger téli arcát is megcsodálhatjuk – a finom homokú partszakaszon élmény ilyenkor a séta. Hosszabb csónakos kirándulásokra vállalkozva felkereshetjük a Letea erdőt, Sacalin szigetét, a tuzlai hajóroncsot vagy Sulina városát.

Văliug – Ember és természet

Fotó: 123rf

A 18. század végén fafeldolgozó munkások alapították az egykori Franzdorfot (ma Văliug) a Szemenik-hegység lábánál, Resicabányától mintegy 30 kilométerre. A sokáig elhagyatott hegyi falu az utóbbi évtizedekben vált egyre népszerűbb kirándulóhellyé, majd téli sportközponttá. A Bánsági-hegyvidék által körülölelt vadregényes táj látványosságához az ember is hozzájárult a Berzava folyón kialakított két víztározó (Gozna és Breazova) révén.A sípálya közös rendszert alkot a szemeniki síközponttal, a kettőt összekötő 5,8 kilométeres pálya a leghosszabb Romániában. De nemcsak a lesiklás élménye miatt érdemes felkeresni a varázslatos környéket, hiszen számos jelzett túraútvonalon barangolhatunk az erdőkön és hegyeken át – például feljuthatunk a Szemenik-hegység legmagasabb bércére, az 1447 méteres Grozna-csúcsra is.

Madarasi-Hargita – Lovas szánon, hótalpakon

Fotó: 123rf

A téli erdő csendjében visszhangzó csengettyűszó és a lovak patáinak csattogása, ahogy suhanunk a hólepte, tiszta fehér tájon. Kevés autentikusabb téli élmény vár ránk, mint amikor a lovas szán fut velünk a hargitai táj érintetlen útjain, mi pedig jól betakarva élvezzük a friss levegő csípős hidegét. A Madarasi-Hargita, Székelyföld „nem hivatalos" téli központja ugyanis nemcsak a szép és jól karbantartott sípályáiról híres, de kirándulóhelynek is kitűnő. Hótalpakon bejárhatjuk a Székelyudvarhely és Csíkszereda közötti hegy legszebb helyeit, vagy jégbe fagyott vízeséseket fedezhetünk fel az idegenvezetőt követve a csoportos sítúrán!