Elefszína – vagy Eleuszisz – Attikában, Athén mellett található, így repülővel könnyen elérhető helyszín. A görög fővárossal kiváló az összeköttetése, így akár egynapos programként is érdemes beiktatni, ha Athén környékén nyaralunk. Európa Kulturális Fővárosként a település azt a célt tűzte ki, hogy az évezredes szellemi és tárgyi örökség bemutatása által a város kulturális identitását is megújítja. Az első kiállítást Görögország volt kulturális minisztere, a világhírű színésznő és énekesnő, Melina Mercouri tiszteletére rendezték, az ő ötlete volt ugyanis az Európai Kulturális Főváros program, amit az Európai Unió 1995-ben indított el. Egész évben rengeteg rendezvény várja a látogatókat: történelmi tárlatok, képzőművészeti kiállítások, komoly- és könnyűzenei koncertek, színházi bemutatók, fényfestés, kézműves foglalkozások, multimédiás rendezvények, sőt, még ökológiai fesztivál is.

Elefszína az ókori Görögországon belül szent városnak számított: több mint ezer éven át, i.e. 1400 és i.e. 392 között itt tartották meg Démétér (görögül Földanyát jelent) és lánya, Perszephoné (mindketten a termékenység, a földművelés és a termés istennői) tiszteletére az eleusziszi misztériumot. A dombos területen fekvő Eleuszisznak csak egy része van restaurálva, de így is lenyűgöző. Középpontja a Démétér szentély, amely a mükénéi korból (i.e. 1600 – i.e. 1400) származik. Eleusziszba egy évezreden át érkeztek zarándokok a legfontosabb görög beavatási szertartásra, melynek során a kiválasztottak betekintést nyerhettek a halál titkaiba. A misztérium rituáléiról szinte semmit sem tudunk, mert a beavatottakat halálbüntetés terhe mellett titoktartásra kötelezték. Ami biztos, az az, hogy a szertartáson résztvevők menete az Akropolisztól indult el, és a szent úton tíz nap alatt jutottak el Eleusziszba. A perzsa háborúk alatt i.e. 484-ben a perzsák elpusztították a Démétér templomot, és a város a régi fényét csak Periklész, az athéni demokrácia korszakának legkiemelkedőbb vezetője alatt nyerte vissza.

A régészeti lelőhelyen található múzeum 1890-ben épült.

Legfontosabb kiállítási tárgyai közé tartozik egy monumentális protoattikus amfora, amely a Kr. e. 7. század közepéről származik. A múzeum egy igen gazdag ókori kerámiagyűjteménnyel büszkélkedhet, de különféle asztalokat, feliratokat, fémtárgyakat és domborműveket is megtekinthetünk.

Elefszína leghíresebb szülöttje Aiszkhülosz, az egyik leghíresebb ógörög tragédiaíró.

Sok színházi újítást vezetett be: folytatásos tragédiákat írt, a teljes színpadot használta, megváltoztatta a jelmezeket, új színpadi gépezeteket talált ki. Minden nyáron Aiszkhülosz tiszteletére rendezik meg az Aiszkhülia fesztivált, amely Görögország legrégebbi művészeti eseménye. A fesztivál mellett egy másik népszerű esemény az Athén–Elefszína félmaraton, amely az egykori szent út vonalán halad végig az Akropolisztól Eleusziszig.