Bár elkészítése némi odafigyelést kíván, egy jó forró francia hagymaleves tökéletes étel a hideg téli napokon. Évszázadokon át olcsó, hétköznapi ételnek tekintették, azonban néhány összetevője miatt most már inkább különlegességnek, ünnepi fogásnak számít.

A hagymaleves eredete nagy valószínűséggel a római korba vezethető vissza. Mivel akkoriban, majd a középkorban is a hagyma volt az egyik legkönnyebben termelhető zöldség, a 18. századig ez volt az egyik leggyakoribb hétköznapi fogás volt a parasztság körében. XV. Lajos francia király azonban egy vadászházban egy hagymát, vajat és pezsgőt tartalmazó új levest kreált belőle, amellyel új divatot teremtett: hirtelen Franciaország legjobb szakácsai kezdtek el kísérletezni vele.

Az igazán ízletes leveshez feltétlenül szükséges, hogy a hagymát türelmesen karamellizáljuk: ha ugyanis túl erős tüzön megy végbe a folyamat, könnyen megéghet és kesernyés ízűvé válhat az étel legfőbb alkotóeleme. Az egyenletesen apróra vágott hagymát a gazdagabb íz érdekében olaj helyett vajba tegyük egy nagyméretű, masszív serpenyőben, és az elején keverjünk bele egy csipet sót, ami segít megbontani a hagyma szerkezetét, így könnyebben elillan a nedvességtartalma. Ezután egy órán át lefedve pároljuk alacsony lángon, majd fedőt levéve még egy órán keresztül karamellizáljuk, rendszeres kevergetve. A francia hagymaleves hagyományosan marhahúslevesből készül, amelynek megfőzése az étel elkészítésének legidőigényesebb folyamata. Ha nincs erre időnk, használjunk bolti alaplevet vagy főzzünk hozzá csirkelevest, ami körülbelül ugyanannyi időt vesz igénybe mint a hagyma karamellizálása.

Ha mindkettő elkészült, már gyorsan összeállíthatjuk a hagymalevest, csupán egy kis alkoholra és fűszerezésre van szükség, hogy az ízek igazán mélyek legyenek. A felhasznált ital és fűszerek fajtája minden receptnél különbözik, még a 19. századi szakácskönyvekben is.

XV. Lajos még pezsgőt használt, korunk legtöbb séfje viszont elsősorban fehérbort, sherryt vagy brandyt választ.

A fűszerek közül semmiképpen sem hiányozhat a babérlevél, és sokan szeretik a frissen őrölt feketeborsot. Tálaláskor pedig kötelező elem a leves tetejére helyezett olvasztott sajtos pirítós: egyrészt a ropogós kenyér kap egy plusz ízt, másrészt pedig megvédi a kihűléstől a forró levest.