A Szelek tornya közvetlenül az Akropolisz alatt, az ókori római Agora közepén helyezkedik el. A 13,5 méter magas, nyolcszögletű tornyot még időszámításunk előtt, az 1. században építették, amihez klasszikus pentelei márványt használtak. A torony megépítésének okát máig rejtélyek fedik, ami viszont biztos, hogy tervezője az ókori asztronómus, Küroszi Andronikosz volt.
Fotó: Shutterstock
Az építmény magassága, a napórák, a szélkakas, illetve az, hogy a Szelek tornya az Agora közepén található a kutatások szerint arra enged következtetni, hogy egy meteorológiai állomás funkcióját töltötte be. Valószínűleg kereskedők használhattak az idő és a szélirány kiszámítására – ezek ugyanis hatással voltak azokra a kereskedelmi útvonalakra, melyeken keresztül áruik érkeztek. A főszelek jelzését a torony tetején lévő szélkakas tette lehetővé, a belső térben az időt pedig egy vízóra segítségével mérték: ezt az Akropoliszból egy csatornán leérkező víz hajtotta.
Fotó: Shutterstock
Az Agorát díszítő torony végigkísérte Athén történelmét: a keresztény időkben egy ortodox templomot és egy temetőt is felhúztak köré, az oszmán időszak alatt az emlékmű a mevlevi dervisek imahelyévé változott. Egyébként a dervisek voltak azok, akik kialakították az ezelőtt nem létező ablakokat rajta, és ha ők nincsenek, lehetséges, hogy a torony is – a Parthenón szobraihoz hasonlóan – a British Museumban végzi: Lord Elgin (aki a szobrokat Angliába szállította) ugyanis a Szelek tornyára is szemet vetett, a dervisek viszont hallani sem szerettek volna a torony áthelyezéséről. A Szelek tornya így ma is látogatható.