Zadar – A világ legszebb naplementéje

Mivel Zadar számos háborút megélt, sok régi épülete eltűnt, de az óváros és annak világörökségi helyszínként jegyzett kapui hál' istennek megmaradtak. A település a tömegturizmus idején sem volt soha toplistás, itt inkább a helyiek múlatják egy-egy kávé mellett az időt, és várják a minden egyes este ámulatba ejtő csodát, a naplementét.1964-ben a neves filmrendező, Alfred Hitchcock csodálkozott rá kivételes gyönyörűségére, és a legenda szerint így kiáltott fel:

„Ez a világ legszebb naplementéje, szebb, mint a floridai Key Westen!"

A tengerparton, a városi sétány végén más különlegességek is várnak minket: a Napüdvözlet installáció 300 darab többrétegű üvegből készült napelemből áll, amelyek napközben elnyelik az energiát, sötétedés után pedig látványos fényjátékot bocsátanak ki. A másik érdekesség a „tengeri orgona", amely első látásra egy egyszerű lépcsősor a vízpart mellett, ám a hét párhuzamos lépcsősoron 5-5 furatot alakítottak ki. Ez a 35 síp adja a zenét, melyet a hullámok „komponálnak" véletlenszerű, de mégis harmonikus dallammá.

Krka-vízesés – Plitvice ismeretlenebb kistestvére

A Krka Nemzeti Park sok hasonlóságot mutat a jóval ismertebb és népszerűbb Plitvicei-tavakkal, hiszen ez a terület is karsztos tevékenység eredménye. Látogatását kifejezetten jó őszi programnak tartogatni, akkor ugyanis nemcsak kevesebb turistát kell kerülgetni, de a belépődíj is olcsóbb, mint nyáron. A nemzeti parknak több kapuja is van, a skardini bejárattól csak hajóval lehet eljutni a park legnagyobb vízeséséhez, ennek árát a belépőjegy eleve tartalmazza.

Autóval a legcélszerűbb a Lozovac település melletti bejáratot megcélozni, itt ugyanis hatalmas és ingyenes szabadtéri parkoló található. A jegyvásárlást követően két opciónk van: vagy a félóránként induló buszok egyikével juthatunk le a völgybe, vagy gyalog, nagyjából fél óra alatt. Sétára később is lesz lehetőség a völgyben, sokkal szebb terepen: a kisebb-nagyobb vízesések és tavak között ugyanis szépen kiépített pallósor és ösvényrendszer vezet, amelyet bő egy óra alatt járhatunk körbe.

A park fő attrakciója a Nagy vízesés (Skradinski buk), amely valójában nem is egyetlen vízesés, hanem 17 kisebbnek az összessége.

Zágráb – a meglepő látnivalók városa

Zágrábban is találkozunk grandiózus templomokkal, hagyományos és modern múzeumokkal, sétálóutcákkal, bevásárlóközpontokkal. De akad itt néhány olyan különleges, a horvát fővárost igazán egyedivé varázsoló látnivaló is. Az egyik a világ legrövidebb, mindössze 66 méter hosszú pályán mozgó siklója. Az alsó- és felsővárost összekötő kötöttpályás szerkezet 1890-ben épült, és a helyi tömegközlekedés része, menetideje hajszállal több, mint egy perc.

A két siklókocsi ingajáratban közlekedik, és a lefelé tartó elején nagyszerűen ráláthatunk az alsóvárosra.

A siklóra már csak azért is érdemes egyszer felülni, mert a felső állomás a város egyik jelképe, a Lotrščak-torony mellett található, ahova érdemes délben érkezni. Feltéve, hogy közelről szeretnénk hallani a déli harangszót helyettesítő hangjelzést, a torony egyik ablakából megszólaló ágyút.

Emellett egy jó kis kincskereső játékot is ajánlunk a városban: a Mali Zagreb nevű projekt pindurka installációit kell megtalálni, amelyek sokkal kisebbek, mint a mi Kolodko-szobraink. Az aprócska műveket járdaszegélyekre ragasztották, és igen jó szem (vagy helyi segítség) szükségeltetik ahhoz, hogy rájuk leljünk. A 11 művecske Zágráb lakóépületeinek, üzleteinek homlokzatát mintázza, és azt üzenik: a nagyvilág részeként egy aprócska helyen élünk.

További őszi tippek:

Dubrovnik: a pandémia miatt már eleve mérsékeltebb tömeg ősszel tovább zsugorodik, így a fő attrakciót, a városfalat tülekedés és sorban állás nélkül sétálhatjuk végig.

Póla: a világ öt legnagyobb római kori amfiteátrumának egyikét találjuk itt, amely nemcsak méretével, de hihetetlenül jó állapotával is felhívja magára a figyelmet. A belépőért a nézőtérre és a színpadra is feljuthatunk.

Opatija: egykori nevén Abbázia a Monarchia legfelkapottabb, legelegánsabb tengerparti nyaralóhelye volt az első világháború előtt, mindenki itt tolongott, aki számított: királyok, cárok, híres zeneszerzők, költők. Telente Ferenc József császár is itt lakott, az 1884-ben épült Quarnero Hotelben, a város első szállodájában, amely Hotel Kvarner néven ma is üzemel.