Új-Zélandon korábban már elismertek élő entitásként egy folyót, az őslakos maori nép pedig most azt követeli, hogy a bálnák ugyanolyan jogokkal rendelkezzenek, mint az emberek, hogy így védjék meg a veszélyeztetett tengeri emlősöket.

VII. Kiingi Tuheitia Pootatau te Wherowhero maori király közleményben követeli, hogy a bálnák kapjanak jogot arra, hogy egészséges környezetben élhessenek és így visszaálljon a populációjuk. "Őseink énekének ereje gyengült, és élőhelyük veszélyben van, ezért most kell cselekednünk" - közölte Tuheitia király egy nyilatkozatban. A polinéz őslakos maorik közössége mintegy 900 ezer főt tesz ki Új-Zélandon, ami az összlakosság 17%-át jelenti.

2017-ben Új-Zéland jogi személyiséget adott a Taranaki-hegynek és a Whanganui-folyónak, amelyeket a maorik az őseiknek tekintenek, és amelyek így különleges spirituális jelentőséggel bírnak számukra. Azóta erre a státuszra hivatkozva számos építkezési projektet lassítottak le vagy gátoltak meg, és kötelezték a fejlesztőket, hogy konzultáljanak a helyi lakossággal. Tuheitia király ritka felszólalása, amelyet Travel Tou Ariki, a Cook-szigeteken élő maori törzs vezetője is aláírt, arra is felszólít, hogy a tudományvegye jobban figyelembe az őslakosok ismereteit, és "holisztikusabban" közelítse meg a bálnák védelmét.

"Nem hunyhatunk tovább szemet" - mondta Travel Tou Ariki törzsi vezető. "A bálnák létfontosságú szerepet játszanak az egész óceáni ökoszisztémánk egészségében. Hanyatlásuk felborítja azt a kényes egyensúlyt, amely az óceánban minden életet fenntart" - tette hozzá. "A lehető legsürgősebben kell cselekednünk, hogy megvédjük ezeket a csodálatos teremtményeket, mielőtt még túl késő lenne" - hangsúlyozta. A WWF környezetvédelmi szervezet a Föld 13 bálnafajából hatot tart veszélyeztetettnek.