A szigetek mindig is varázslatos helyeknek számítottak, de legendákban, mítoszokban, történelmi hagyományokban talán egyik sem vetekedhet Krétával. A mitológia szerint amediterrán sziget a görög főisten, Zeusz szülőhelye; de Krétán élt a bikafejű szörny, a Minotaurusz is, és a görög mondák alapján innen próbált elszökni madárszárnyon Ikarosz és Diadalosz.

A legnagyobb és legdélebben fekvő görög sziget fontossága azonban nemcsak a mítoszok szintjén kiemelkedő.

A történészek szerint több mint négyezer évvel ezelőtt Krétán jött létre az első európai civilizáció, a minószi kultúra.

Kétezer évvel később a kereszténység jutott jelentős szerephez, hiszen Kréta egyházát maga Pál apostol alapította 65-ben. A három kontinens, Európa, Ázsia és Afrika metszéspontján fekvő sziget előbb a rómaiak, majd Bizánc, Velence és a Török Birodalom fennhatósága alá került, és valamennyi korszak mély nyomokat hagyott a krétai kultúrában.

Mindennek következtében a sziget mára komplex turisztikai központtá nőtte ki magát, amelynek homokos strandjai és árnyas pálmaligetei a testi, építészeti és tárgyi emlékei pedig a szellemi kikapcsolódásra vágyók számára nyújthatnak felejthetetlen élményeket.

A 8336 négyzetkilométeres Krétát déli fekvése miatt évente mintegy 3400 órán át perzseli a nap, ám a szigetet körbeölelő tenger legtöbbször hatékonyan mérsékli a hőmérsékletet, főleg amikor nem a Szahara felől érkező sirokkó, hanem a görög szigetvilág jellegzetes északi szele, a meltemi fúj végig Krétán.

A gazdag történelmi hagyományokra számos építészeti remekmű emlékeztet – a minószi civilizáció örökségeit annak egykori központjában, a Heraklion közelében lévő Knosszoszban érdemes „felkutatni”. Az egykori királyi palota romjai, az érdekes oszlopok, a freskók, a trónterem mind-mind lenyűgöző látnivalót kínál. A Régészeti Múzeumban pedig, ahol a minószi civilizáció leggazdagabb gyűjteménye található, betekintést nyerhetünk az akkori mindennapokba. Szintén a főváros vonzáskörzetében található Gortüsz, amely a római uralom idején az Észak-afrikai Küreneia provincia székhelye volt.

A nagy kiterjedésű ásatási területen szinte minden korból láthatóak maradványok.

Velence többszázados uralma számos krétai városban, így Heraklionban, Haniában vagy Rethymnóban is hagyott nyomot maga után, a szűk sikátorok hangulata sokszor egy Adria-parti olasz városkára emlékeztet. A mesés kis falucska, Fodele, az Itáliában és Ibériában híressé vált 17. századi festő, El Greco szülőhelyeként ismert, és ma is festői környezetben fekszik.

Apró halászfaluival és több mint ezer templomával vagy kisebb-nagyobb kápolnájával azonban Kréta jellegzetes görög élményeket is kínál. A legtöbb egyházi épületben szívesen fogadják a látogatókat, de ilyenkor oda kell figyelni az öltözködésekre, hiszen fedetlen lábbal, vagy vállal illetlenség belépni egy görögkeleti szentélybe. A nagyobb számú turistát vonzó helyeken azonban kendőkkel, vagy hosszú szoknyákkal már előre készülnek a lazább vendégek fogadására.

Aki a természet „műemlékeire” kíváncsi, annak Elafoniszi mesés lagúnája mellett feltétlenül el kell látogatnia a vadregényes Szamaria Nemzeti Parkba, amely Európa egyik legnagyobb és legmélyebb szurdokvölgye. És ha már a természetnél tartunk: Kréta az egészséges étrend hívei számára is maga a paradicsom.

Bár a helyi gasztronómia szervesen illeszkedik a görög ízvilágba, az itteni ételek talán mégis kevésbé terhelik meg a gyomrot.

A hal és az olívaolaj mellett ugyanis a krétai konyha főbb alapelemei közé a zsálya, a kakukkfű, a sok friss zöldség és a különféle sajtok tartoznak. Emellett joghurt, méz, frissen csavart narancslé és sokféle gyümölcs teszik teljessé ezt az értékes és egészséges étrendet.