Lehet, nem is sejtettük, de az éttermi élmény jóval többől áll, mint az étlap és az árlista. Amikor úgy döntünk, hogy étterembe megyünk, általában az árak mellett először azt nézzük meg, hogy milyen ételekből tudunk válogatni. Egy kutatás szerint viszont a zene az egyik legfontosabb tényező, ami az érzékelést befolyásolja: nemcsak az ételek ízét, hanem azt is, hogy mennyit hagyunk ott egy étteremben.
A zene nemcsak a fogyasztási szokásainkra, hanem az általunk fogyasztott ételek ízére is hatással van – mutat rá a medium portál. A publikáció szerint számos külső tényező befolyásolhatja azt, hogy mennyit, meddig és milyen ütemben eszünk. Több kutatás is igazolta, hogy ha evés közben zenét hallgatunk, megnövekszik az étvágyunk, több italt is fogyasztunk, és átlagosantöbb időt is töltünk az étkezéssel.
Fotó: Pixabay
A Bishop Egyetem kutatása például arra az érdekes jelenségre is rámutat, hogy gyorsabb ritmusú zene hatására az emberek gyorsabban is rágnak. Ez fordítva is működik, tehát lassabb tempó esetében lassabban is eszünk, viszont ilyenkor a poharak cserélődnek gyakrabban egy-egy asztalnál. Tehát nem véletlenül szólnak specifikus lejátszási listák a vendéglátóhelyeken, hiszen az összefüggésre az éttermek is rájöttek az idő során.
Köztudott, hogy a zene érzelmi reakciókat vált ki az emberekből: ha szomorúak vagyunk, gyakran olyan számokat hallgatunk, amelyek osztják érzéseinket, ha pedig futni indulunk, valami pörgősebbet fogunk hallgatni.
Az érzelmek és a zene kapcsolata akkor is megfigyelhető, ha beülünk valahova ebédelni, vacsorázni. Minél jobban tetszik valakinek egy adott vendéglátóhelyen szóló muzsika, annál valószínűbb, hogy több időt tölt el ott és vissza is fog jönni.
A kémiai magyarázat
Fotó: Unsplash
A zene által keltett rezgések képesek módosítani bizonyos kémiai egyensúlyhiányokat a szervezetünkben, magyarázza a dialbrodo cikke. Ezért lehet néhány dallamnak szorongásoldó hatása, mások pedig képesek lenyugtatni egy dühös embert is azáltal, hogy tükrözik az adott érzelmet. Mivel az ízlelés és a hallás folyamata is az érzékszerveinket veszi igénybe, azzal, hogy zene kíséretében eszünk vagy főzünk, agyi szinten egyfajta kapcsolat alakul ki e két érzékszerv között. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a dallamok befolyásolni tudják azt, hogy milyennek érzünk egy adott ételt.
Fotó: Pixabay
Az érdekes jelenségről egyébként számos kutatást végzett az Oxfordi Egyetem. Egy ilyen kísárletben a kutatók arra kérték a résztvevőket, hogy zene mellett rágcsáljanak cukorkákat. Az eredmény elképesztő volt: a mélyebb frekvenciák megnövelték a keserű ízek érzékelését, a magasak pedig felerősítették az édes ízeket.
Biztosan mindenkinek feltűnt már az, hogy egyes vendéglátóhelyeken rendkívül hangosan szól a zene. A magyarázat egyszerű: a túl hangos zene arra készteti az embereket, hogy egészségtelen ételeket egyenek, sőt a hangerő azt az időt is befolyásolja, amennyit hajlandóak vagyunk várni egy ételre.
Sajátos zeneválasztás jellemzi az igényes éttermeket
Fotó: Pixabay
A kutatási eredményeket figyelembe véve egy ideális lejátszási listának több dologban is jól kell teljesítenie: legyen összhangban a konyhával, tehát középkori fogásokhoz középkori zene szóljon, a modern menü pedig modern zenét kíván maga után. Másrészt a zeneszámoknak követniük kell a fogyasztás ütemét.
Ahhoz, hogy a vendégek jó hangulatban távozzanak, először lassabb, majd fokozatosan egyre energikusabb zenét érdemes lejátszaniuk az éttermeknek.