Vendégszerető helyiek. Máig őrzött tradíciók. Évszázadok óta változatlan hegyi fogások. A világörökséghez tartozó fatemplomok. Mély völgyek alján csordogáló patakok és folyók. Szénaboglyák. Fenséges sziklák, csúcsok, szirtek. Mezei virágokkal borított hegyoldalakon bóklászó juhnyájak. Fából faragott, impozáns kapuk. Ha Máramarosról hallunk, többnyire ezek a képek villannak be. És ez így van jól – a soknemzetiségű hegyi régió nem akar másnak látszani, mint ami. Pont annyira hipszter és trendi amennyire jól mutatnak az Instagramon a lenyűgöző természeti és épített környezetben készült fotók. Nem akarja újraalkotni magát, régi értékeit kínálja továbbra is. Igaz, ezeket egyre izgalmasabb, kellemesebb, érdekesebb módokon fedezhetjük föl magunknak.

Egyszerűen látványos

A történelmi Máramaros (északi része ma Ukrajnában található) évszázadokon át számos nép otthona volt: magyarok, románok, ruszinok, németek, zsidók, szlovákok és romák éltek itt. A népviseletet errefelé nem a turisták kedvéért hordják, vasárnap vagy a nagyobb ünnepek alkalmával idősek, fiatalok egyaránt azt veszik fel a templomba menet. A máramarosi népviseletek talán nem annyira díszesek, mint más régiókban, de egyszerűségükben is látványosak.

Fatemplomok

Ugyanez igaz a helyi fatemplomokra is, amelyikből szinte minden településre jut. Néhányat mindenképpen keressünk fel, ha erre járunk, hiszen a megye 93 műemlék-temploma közül nyolcat az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított. Az egyik leghíresebb a barcánfalvi régi fatemplom, a falu másik végében pedig Máramaros legjelentősebb ortodox vallási központját, a teljesen újjáépített kolostort találjuk. Az épületegyüttes kivételes emléket állít a helyi faépítészetnek, hiszen máramarosi kapu, harangtorony, nyári szentély, kápolna és mesterek háza is tartozik hozzá, 62 méteres fatornya Máramarosban és világon is a második legmagasabb ilyen építmény – a szaploncai templom tornya után.

Emlékművek és múzeumok

Máramarossziget (Máramaros vármegye egykori székhelye) belvárosa még őriz valamennyit monarchiabeli pompájából. Az egykor meghatározó zsidó közösséget ma holokauszt-emlékmű idézi meg. A börtönmúzeum a kommunista államterrornak állít fájdalmas emléket – az ötvenes években számos magyar és román egyházi és értelmiségi vezető raboskodott vagy vált mártírrá itt. Az udvaron álló szoborcsoport letaglózóan szemlélteti sorsukat. Ilyen tapasztalatok után érdemes felkeresni Románia egyik leglátványosabb falumúzeumát, ahol igazi élmény a séta.