Milyen titkokat rejt a vizek mélye?

Becslések szerint az óceánban élő kétmillió fajból csak 230 000-et ismerünk – a többiek hol rejtőznek? A választ a tengerek fel nem tárt területei adhatják meg.

Fotó: Shutterstock

Többet tudunk a világűrről, mint saját óceánjainkról – jobb térképeink vannak a Marsról vagy Vénuszról, mint a földi tengerfenékről... A világ legbátrabb búvárai és tengerbiológusai éppen ezért olyan helyekre is lemerészkednek, ahova senki más, és segítenek feltárni a mélytenger érdekességeit.

Az antarktiszi jégpáncél alatt

youtu.be

New Species of Sea Anemone Discovered by NSF Scientists in Antarctica

Az Antarktisz mély jege olyan élőlényeket rejteget, amelyek a Földön sehol máshol nem fordulnak elő. A Ross-tengeren több száz méteres léket fúrtak a jégbe: a kutatócsoport tengeri kökörcsint és fejjel lefelé úszó halakat is észlelt a felvételeken. Ez valójában asztrobiológiai felfedezés is, hiszen a szakemberek szerint az antarktiszi környezet pont olyan, mint a Jupiter holdjáén, az Europán, tehát ha a ilyen szélsőséges környezetben képesek a földi élőlények életben maradni, akkor talán a világűr egyes részein is kibírnák a hideget.

Chagos-szigetek, a legnagyobb tengeri védett terület

youtu.be

Research in the world's largest marine reserve - Chagos Archipelago

A világ 40 méternél mélyebb korallzátonyai közül nagyon keveset tanulmányoztak – ez a világóceán úgynevezett szürkületi zónája. Az itt található mezofotikus korallok alkalmazkodtak a nagyon alacsony fényviszonyokhoz, és sokuknak más, jellegzetes alakja lett a mélytengerben. Az Indiai-óceánban elterülő Chagos-szigeteken található egészséges mély zátonyok segíthetnek a sekélyebb területek regenerálódásában. A 2016-os tömeges korallfehéredés (az éghajlatváltozás, extrém erős napsugárzás miatt kialakult korallpusztulás) után betiltották a 25 méternél mélyebb búvárkodást a területen, hogy legalább a mélytengeri korallok épek maradjanak.

Silfra mélyedés Izlandon

Fotó: Shutterstock

Az Izland közepén található Silfra repedés a Þingvallavatn tóban található, amelyik a 2 fokos víz ellenére kedvelt búvárhely. Ez az egyetlen hely a világon, ahol két kontinens közötti repedésben lehet úszni: itt találkozik az eurázsiai és az észak-amerikai lemez és egyes részein 63 méter mély a víz. A hasadék évről évre 2 cm-rel szélesedik, ami földrengéseket vált ki. Hogy miért érdemes még Silfrában merülni? Ez tartják a világ legtisztább édesvizének, hiszen a hasadékban lévő gleccservíz átszűrődött a porózus kőzeten - egyrészt inni is lehet belőle, másrészt 100 méteres benne a látótávolság.

AMI MÉG ÉRDEKELHET