Porördög, ökörnyál, békalencse, kakukknyál  – milyen jelenségeket takarnak ezek a szavak?

Furcsa nevű természeti jelenségeket idézünk meg.

Fotó: Shutterstock

Van-e köze az ökröknek az ökörnyálhoz, illetve a békalencsének a békákhoz? Most kiderül!

Békalencse

Fotó: Shutterstock

A kicsit nyálkás, de látványos vízi növény néha olyan sűrű a víz felszínén, hogy teljesen beteríti a tavat vagy egy folyószakaszt. A mini – pár milliméteres – növények között van olyan, ami gyökeres és vannak gyökér nélküli fajták, utóbbiak mindig lebegnek. Az egész világon elterjedt növénycsoportról van szó – a kozmopolita növényből összesen 25 fajtát számlálnak a világon.

Az itthon élő fajták közül az egyik, a gyökértelen vízidara (Wolffia arrhiza) a világ legkisebb virágos növénye, mindössze 1,5 mm.

Nevüket egyértelműen a formájukról és az élőhelyükről kapták, hiszen ezekben a vizekben nagyon sok a béka.

Kakukknyál 

Fotó: Shutterstock

Több olyan növény is megtalálható nálunk, amelyik tavasszal és nyáron nedvességet termel – kissé ragacsos, habos nedvet, ami jártunkban keltünkben ránk cseppenhet. A fűzfa például rengeteg nedvet termel ebben az időszakban. Városban jól megfigyelhető, hogy a fűzfák alatti járdákon, padokon ragacsos foltok vannak, ráadásul ezt a nedvet a bogarak és rovarok is kedvelik, tehát ebben az időszakban a fa körül és alatta rajzanak ezek az állatok.

Ökörnyál

Fotó: Shutterstock

Az ökörnyál gyakorlatilag néhány szál pókháló, amin a pókok közlekednek. Egyes pókfélék ugyanis a szél segítségével jutnak egyik növényről a másikra: kiengedik a pókfonalat és elindulnak, lesz ami lesz. Ha szerencséjük van, belekap a szél vagy a szellő és megtapadnak valamin vagy valakin. Ezekbe a hosszú pókfonalakba akadunk bele, amikor kirándulunk és ezt nevezik ökörnyálnak – semmi köze az ökrökhöz, csak a hasonlóság miatt kapta ezt a nevet, hiszen a pókfonal is ragadós, beletapad a ruhánkba, hajunkba, mint az állatnyál.

Porördög

Fotó: Shutterstock

Tavasztól őszig szeles, meleg időben láthatunk portölcséreket – a porördög a meleg talajon a légnyomásváltozásnak köszönhetően alakul ki, felkavarja a homokot, port, leveleket, de hamar meg is szűnik. Első látásra egy mini-tornádóra emlékezetet, de ebben kis is merül a hasonlóság. A tornádó ugyanis felülről, viharfelhőből indul ki, és ha elég nagy és erős, eléri a talajt és hatalmas pusztítást tud végezni.

AMI MÉG ÉRDEKELHET