A Déli Kárpátok legmagasabb hegycsúcsai között a Fogarasi havasokban található út 147 kilométer hosszan kanyarog a havasalföldi Curtea de Argeş és a Szeben megyei Kercisóra (Cârțișoara) között. A 830 kisebb-nagyobb híd mellett 27 viadukton és 5 alagúton át vezethetünk a lenyűgöző szépségű tájon, elhaladva Bâlea-tó és a mesterséges Vidraru-tó mellett. Építéséhez 6520 tonna dinamitot használtak fel, ebből több mint 20 tonnát a leghosszabb romániai alagút, a 887 méteres Capra-Bilea átjáró megépítéséhez.

A Transzfogarasi-út nemcsak a mérnöki leleményességről és a heroikus munkáról szól, de egyben a diktatúra embertelenségéről is, hiszen építésekor több százan vesztették életüket. A korabeli hivatalos adatok 40 halálesetet említenek, de a beszámolók szerint ennél jóval több tragédia történt, hiszen csak a korábban épült Vidraru-gát felhúzásakor is 400 katona és munkás veszett oda.

Mivel a 2042 méter magasságig felkúszó úton hó eltakarítása szinte megoldhatatlan, a Transzfogaras teljes hosszában csak nyáron van nyitva, a magasan fekvő részeket általában október közepén zárják le. Addig viszont, hogy a nagyobb forgalmat elkerülve élvezzük ki szépségét, érdemes már rögtön napfelkelte után nekivágni. Lássuk az útvonal legfőbb látnivalóit!

​Curtea de Argeş

Havasalföld egykori fővárosa bővelkedik egyházi műemlékekben – bizánci és posztbizánci templomai a világörökségi javaslati listán szerepelnek. A leghíresebb közülük a 16. században épült kolostortemplom, a régió egyik legfontosabb építészeti emléke. Építéséhez kötődik a feleségét befalazó Manole mester legendája, amiről a Manole-kút is megemlékezik. Egy másik fontos templom az 1352-ben befejezett Szent Miklós Királyi Templom, egyike a kevés teljes épségében fennmaradt középkori román műemlékeknek.

Poenari vára

A monda szerint Vlad Țepeș havasalföldi uralkodó fordítva patkoltatta meg a lovakat, így tévesztette meg az őt üldöző törököket, amikor végül menedékre lelt a völgy felé magasodó várban. A Negru vajda által építetett őrtornyot Vlad Țepeș fejlesztette megfigyelői és védelmi feladatokat ellátó várrá, amelyik a második otthonává vált. A Vidraru-tótól mintegy 8 kilométerre található műemlék ma már a turisták nagy kedvence, hiszen innen csodálatos panoráma nyílik az Argeș folyó völgyére.

Vidraru-tó

A gyűjtőtó lélegzetelállító látványt nyújt, amikor végig autózunk a 166 méter magas és 305 méter hosszú duzzasztógáton. Az Argeș folyó vizének felduzzasztásával 1965-ben létrehozott tó hossza 14 km, legnagyobb szélessége 2,2 km. A gát építéséhez 930 ezer köbméter betont használtak fel, az pedig a korabeli mérnököket és építőket dicséri, hogy a nagy pusztítást végző 1977-es földrengés sem tudott kárt tenni benne.

Bâlea-tó és vízesés

A Vidraru tótól 45 kilométerre lévő, 2034 méter magasan fekvő gleccsertó nagy népszerűségnek örvend turisták körében, köszönhetően annak, hogy télen, a Transzfogarasi-út lezárását követően is megközelíthető, hiszen kötélpálya vezet fel a Bâlea vízeséstől. Ez utóbbi az ország legnagyobb lépcsőzetes zuhataga: a 60 méter magas vízesés 1200 méteres magasságban a Moldoveanu és Negoiu csúcsok között található. A tó egy 180 hektáros rezervátum közepén fekszik, amely számos ritka növény- és állatfajnak nyújt otthont, mint a havasi gyopár, a zerge, a hiúz és a szirti sas.