A népszerű turista-célpontok rendszeres “átka”, hogy egy idő után olyan népszerűvé válnak, hogy a látogatók állandó tömege lehetetlenné teszi nyugalmas felfedezésüket. Klasszikus példa erre Capri, viszont az olasz szigetre igencsak hasonlító spanyol tengerparti város, Moraira egyelőre megúszta a turisták rohamát.

Bár a híres Kék-barlang miatt a sziget már a XIX. század elején kedvelt úticél volt, a Nápolyi-öbölben fekvő sziget a második világháború utáni időszakban lett igazán népszerű, ekkor már a „Földközi-tenger gyöngyeként " hivatkoznak rá. Természeti szépségei a szintén Capri nevet viselő nagyobbik városában luxus-üzletek sorakoznak, kikötőjében pedig hírességek jachtjai horgonyoznak. A turisták többsége csupán egy-két napra ugrik át hajóval Nápolyból vagy Sorrentóból.

Morairát viszont, bár szépsége vetekszik Caprival, egyelőre elkerülik az utazók.

A fehér homokos partokról elnevezett Costa Blancán található városka valamivel nagyobb, mint a 7000 lakosú Capri, mintegy tízezren lakják. Minden hasonlóság ellenére Moraira egy tipikus álmos spanyol kisváros a sziklás dombok tövében, amelyek nemcsak pazar kirándulóhelyek, hanem csodálatos kilátást is biztosítanak a Costa Blancára. A kisboltok, piacok, kávézók nyugalma pedig éles ellentétben áll Capri zajos és zsúfolt bevásárlóutcáival.

A klasszikus mediterrán éghajlatnak köszönhetően Morairában forró és száraz a nyár és enyhe a tél, valamint az év közel 300 napján süt nap – ennek köszönhetően nyáron a tengervíz hőmérséklete eléri a 25 fokot. Ideális strandoló helyről van tehát szó, amely nem véletlenül kapja meg rendszeresen a Kék Zászló minősítést a környezetbarát és biztonságos európai szabványok betartásáért.