Nem minden kutya szeret úszni, ezért soha ne kényszerítsük rá, ha nem akarja! Néhány fajtának egyenesen nehezére esik: például a lapos arcú kutyusoknak, mivel a víz könnyen feljuthat az orrukba, és a hordótestű (például angol bulldog) fajtáknak is. A hosszabb testű, rövid lábú ebeknek (pl. basset hound) is küzdeniük kell a felszínen maradással, ezért nekik inkább egy kisebb pancsolóval készüljünk, ha szeretik a vizes kalandokat. De lássuk, mire vigyázzunk azoknál a négylábúaknál, akik imádják a vizet!

Úszómedencében

Míg a medencék kiváló felüdülést jelentenek nekünk és négylábú barátainknak a nyári melegben, azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a kutyák ne tudjanak bemenni, ha nem vagyunk a közelben. Míg sok kölyök örömmel ugrik be egy medencébe, a kijutás annál nehezebb lehet nekik, hiszen nem tudja felmérni, hogy a lépcsőn kijuthat, és addig-addig úszik a vízben, amíg teljesen ki nem merül. Kis mennyiségű klóros víz lenyelése nem jelent veszélyt az ebre, de ha abnormálisan letargikusnak tűnik úszás után, vagy hányni próbál, miközben semmi sem távozik belőle, azonnal forduljunk szakemberhez.

Természetes vizekben

Lehet, hogy a kutyus jól úszik a medencében, de teljesen másképp viselkedhet egy természetes, nagyobb víztömegben, amit több tényező is befolyásolhat: áramlatok, változó hőmérséklet, és hogy eleve messze van a biztonságos part. Az állatorvosok a sekély vizeket találják a legalkalmasabbnak a pancsoláshoz a kölyök kutyáknak és a kisebb fajtáknak. Lehetőség szerint ne hagyjuk, hogy a kutya igyon a tóból (minden úszás előtt kínáljuk friss vízzel), ugyanis az állóvizekben különböző paraziták, baktériumok élhetnek, amelyek, ha a bélrendszerébe jutnak, akár az életébe is kerülhet.

Csak akkor vigyük tópartra a kutyát, ha minden szükséges oltással rendelkezik.

Különösen fontos, hogy a leptospirózis ellen védve legyen, ezt a védőanyagot a kombinált oltások tartalmazzák. Ha mégis úgy látjuk, hogy a kutyus elesett, étvágytalan, esetleg hány, lázas, azonnal vigyük orvoshoz. Bolhák és a kullancsok gyakran előfordulnak tavak közelében is, ezért fontos, hogy ezek ellen is védve legyen. A kölyköket szigorúan tilos kék-zöld algás vízbe engedni, ugyanis könnyen megfertőződhetnek cianobaktériumokkal, amely súlyos, akár végzetes megbetegedéssel is járhat.

Tengerben

Az árapály miatt a víz alatti áramlatok és a vízviszonyok folyamatosan változnak, ezért csak olyan helyen engedjük vízbe a kutyusokat, ahol a gyerekeket sem féltenénk. Továbbá folyamatosan figyeljük a kimerültség jeleire, amelyek hosszabb ideig tartó úszás során jelentkezhetnek, különösen a forróbb napokon.

Ha azt észleljük, hogy a kutya elfáradt, feltétlenül vegyük ki a vízből, ahelyett, hogy biztatnánk a további úszásra a partig.

Azonnal tegyük árnyékba, és hagyjuk pihenni. Ugyanúgy szemmel kell tartanunk a vízben élő állatokat is – medúzák, sünök, rákok – , amelyek szintén veszélyt jelenthetnek a kedvencünkre. Ha megcsípte valami, vagy esetleg lenyelt valamit, azonnal vigyük orvoshoz, és azt se engedjük, hogy túl sokat nyeljen a tengervízből, mivel a magas sókoncentráció kiszáradáshoz vagy hasmenéshez vezethet.