Vannak állatok, amelyek számára a hideg időszak nagy megpróbáltatásokkal jár, emiatt testhőmérsékletük csökkenésével egy úgynevezett adaptív hipotermiás állapotban vészelik át a hideget, áthidalva a téli időszakot. Ezt megelőzően azonban nagy mennyiségű zsírt, tápanyagot halmoznak fel testükben a téli álomba merülés előtt a hibernáló állatok, hogy az alvás idején az ebből származó energiával tudják életben tartani magukat.

A torpor esetében az állatok hipotermiás (azaz csökkent testhőmérsékletű) állapotba kerülnek, ez pedig viselkedésbeli tevékenységhiánnyal társul. Ez az inaktív periódus átmeneti, rövid időszakra szól (például éjszakára) és a torport a belső jelzések mellett külső tényezők is szabályozzák. Ezzel szemben a téli álom, ahogyan ismerjük, a torpor tartós és mély állapotának mondható, melynek kezdetét és végét is belső jelzések szabályozzák. Ilyenkor az állatok, mint például a csigák, nem reagálnak külső tényezőkre.

• Talán a legismertebb hibernáló emlősünk a medve, de sok más állat is téli álomba szenderül ilyenkor: a denevérek, sünök, mormoták, mókusok, borzok, szalamandrák, kígyók, békák, teknősök, csigák.
• Bármilyen jól elbújnak a hibernáló állatok, előfordulhat, hogy kertrendezés vagy kirándulás során akaratlanul is a felségterületükre vagy téli vackolójukba akadunk. Ilyenkor lehetőleg ne zavarjuk meg az állatokat az alvásban, sőt egy kis odafigyeléssel el is kerülhetjük a véletlen zaklatásukat.
• A sünök különösen szeretnek a lehullott avarba vackolni, ezért amikor az avart söpörgetjük, vigyázzunk rájuk! Lassú mozgású kisemlősök, ha ilyenkor megzavarjuk, megsérülhetnek. Az avarégetés amúgy is erősen környezetpusztító hatású, az alatta megbújó sünöknek pedig végzetes lehet.

• Télen az eldugott lyukakat, odúkat, üregeket, kuckókat ne takarítsuk ki! Az állatok fagymentes helyekre szoktak elbújni és oda gyűjtik az egész télre elegendő élelmüket is. Ezért a lomnak tűnő száraz levelek, ágak, magok, termések kupaca mindig egy téli álomra készülő állat jelenlétét, gondos munkáját jelzik.
• Ha odvas fa vagy cserje van a kertünkben, amely körül nagy nyüzsgést fedeztünk fel, azt se most vágjuk most ki, ráér majd tavasszal!
• A denevérek lakott területtől messze szoktak hibernálni: sziklarepedésekben, kisebb barlangokban bújnak el, de ha ilyet nem találnak, akkor jól érzik magukat a fűtött vagy fagymentes épületek padlásán is, ne zavarjuk meg őket!