Egy úticél kiválasztásánál gyakran hagyatkozunk ajánlásokra, akár konkrét személyektől, akár internetes oldalakról, fórumokról kapjuk őket. Az útikalauzok kiadásával foglalkozó Fodor’s vállalat viszont évek óta a “nem ajánlott” helyek listáját is közzéteszi. A cég nem leértékelni akarja ezeket a helyeket, hanem elsősorban a tömegturizmus kártékony hatásait csökkentené azzal, hogy “pihentetné” a túlzottan népszerű desztinációkat. A “kontralista” három fő problémát nevez meg, amelyek negatív hatással vannak az adott helyekre: a tömegturizmus, a szennyezettség és a rossz vízminőség.

TÚL Nagy a tömeg

• VELENCE – A lagúnák városában már kitiltották a túlméretezett óceánjárókat, és jövőre turistaadót is bevezetnek. A helyiek jogosan aggódnak Velence jövője miatt, és mindent megtesznek a tömegturizmus okozta gondok enyhítésére.
• FUDZSI-HEGY – Nagyfokú biztonsági kockázatot jelent a japán környezetvédelmi minisztérium szerint, hogy csak a legutóbbi szezonban több mint 221 ezren mászták meg a legendás hegyet. A tömeg nemcsak a turisták testi épségét veszélyezteti, hanem a természetre, a helyi ökoszisztémára is kártékony.

• ATHÉN – A rengeteg látogató nemcsak a környéken lakók életét is nehezíti meg, de konkrétan veszélyezteti a görög főváros UNESCO világörökségi helyszínét. Csak az Akropoliszra naponta több mint 17 ezren másznak fel, és a többi athéni látványosságot még meg sem említettük.

Túl sok a hulladék

• HA LONG-ÖBÖL – Sokkolóan sok műanyag gyűl össze Vietnám egyik legnépszerűbb helyén, és a Tourism Review 2020-as tanulmányra szerint az évi 28 283 tonnából legalább 34 tonnát a turizmus generál. A szemét pedig a hely hírnevét megalapozó korallzátonyokat veszélyezteti, az eredeti 234 zátonynak mára csak a fele maradt fenn.
• SAN GABRIEL-HEGYSÉG – A nemzeti emlékművé nyilvánított kaliforniai oázis területén rendszeresen több tonna hulladék keletkezik, és a dolgozók alacsony száma megakadályozza ennek kezelését. A létszámhiány mellett a Los Angeles közelében fekvő terület fontos problémái közé tartozik a pénzhiány és a látogatók tájékozatlansága is.

• ATACAMA-SIVATAG – A világ egyik legszárazabb helyének számító, Chile északi felén elterülő sivatag az elmúlt években az ázsiai, európai és az észak-amerikai fast fashion hulladékok tárolóhelyévé változott. A helyzet súlyosságára jellemző, hogy a vörös sziklák között felgyűlt textilhulladékok tömege még a világűrből is kivehető.

​TÚL szennyezett

• FELSŐ-TÓ – A világ legnagyobb területű édes vízű tava a Föld édesvíz-készletének 10 százalékával rendelkezik. Az észak-amerikai Nagy Tavak környékének turizmusa azonban komolyan veszélyezteti a Felső-tó vízminőségét, mert a szennyezettség miatt felmelegedett a víz hőmérséklete, utat nyitva az algásodásnak.

• GANGESZ – A hinduk szent folyójába naponta közel 5 millió köbméternyi szennyvíz ömlik, hiába próbál javítani tisztaságán az indiai kormányzat. Ez pedig jelentős egészségügyi kockázatot jelent, a víz nemcsak ivásra, de hosszú ideje fürdőzésre is alkalmatlan.
• KO SZAMUJ – A thaiföldi szigeten nem a víz minőségével, hanem mennyiségével van komoly gond: az idegenforgalom felel a korlátozott vízkészlet 70 százalékának elfogyasztásáért. Csak idén júliusban mintegy 140 ezer turista kereste fel Ko Szamujt, tovább súlyosbítva a vízhiányt és a felszín alatti vízkészletet veszélyeztetve.