Több évtized után megnyitották a Vatikán alatt fekvő ókori temetőt. A nekropoliszt még 1956-ban fedezték fel, eddig azonban kevesek látogathatták meg. Novembertől ez most megváltozott.

A Vatikán alatt fekvő sírkert nagyobbik része már 2003-ban hozzáférhetővé vált, de eddig kizárólag szakemberek és tudósok léphettek be a kapuján.

November végén azonban a Szent Rózsa kapunál új bejárat nyílt, így a látogatók mostantól egy kiállítás keretein belül megcsodálhatják a sírkertet. Az expo az Élet és halál a császárok Rómájában címet viseli. A nekropolisz falain belül nyitott temetkezési sírok, márvány szarkofágok, valamint csodálatos mozaikok és freskók lesznek láthatóak.

A régészeti terület az ókori római temetkezési helyek kiemelkedő példája.

A görög necròs (halott) és pòlis (város) szavakból származó "nekropolisz" szó a "halottak városát" jelenti. Mivel a római törvények biztonsági és higiéniai okokból megtiltották a halottak városon belüli hamvasztását és temetését, a temetőket a városi területen kívül, az utak mentén alakították ki.

Az ókori rómaiak sajátos gyakorlatok és temetkezési szertartások révén ápolták elhunyt szeretteik emlékét, és úgy vélték, így a túlvilággal is kapcsolatot teremtenek. Ezek a tevékenységek és rituálék különösen jól dokumentáltak az egykori Via Triumphalis út városhoz közeli szakaszán húzódó nekropoliszban.

A sírok, amelyekben a római rabszolgák, felszabadítottak és kézművesek nyugszanak, a feltételezések szerint a Kr. u. I. századtól a IV. századig terjedő időszakból származnak. A nekropolisz hihetetlenül tanulságosnak bizonyult a tudósok számára, akik így jobban megérthetik az ekkoriban élt emberek hagyományait.