Hat szobrot helyeztek el a tengerfenéken, három méteres mélységben – Jason deCaires Taylor brit művész mindegyik alkotásának tömege 12 tonna körül van. A helyi lakosokról kifaragott porték nem csupán a búvároknak jelentenek majd új célpontokat, de mesterséges zátonyokként is szolgálnak.

Jason deCaires Taylor négy éven át faragta a szobrokat, amelyek első földközi-tengeri installációját alkotják. Valamennyi modellje helyi lakos volt, egy 80 éves halásztól kezdve egészen kilenc esztendős általános iskolásig. Az egyes szobrokon látható maszkok a sziget történelmére utalnak, ugyanis a 17. század végén itt tartották fogva a legendás „Vasálarcost". Utalnak ugyanakkor a járványhelyzetről és az identitásról folytatott modern vitákra is. Mielőtt elhelyezték őket a tengerfenéken, a területet meg kellett tisztítani a régi tengeri infrastruktúrától, szeméttől, csővezetékektől és kábelektől.

A szobrokat csónakokkal vontatták a helyszínre és búvárok helyezték el őket, daruk segítségével. Most, hogy már a helyükre kerültek, a búvárok szabadon és ingyen úszkálhatnak közöttük.

Valamennyi szobor semleges pH-értékkel rendelkező nem mérgező cementből készült, amely nem tartalmaz káros szennyező anyagokat. Úgy tervezték őket, hogy a helyi ökoszisztéma szerves részévé váljanak.

A minőségi tengeri cement rendkívül tartós, amelynek durva textúráján megtapadhatnak a korall-lárvák. A redők között kialakított sötét sarkok és lyukak a halak és rákok menedékeként szolgálnak.

Taylor a világ minden részében hozott már létre víz alatti installációkat, de műalkotásai lényegében mesterséges zátonyok. A vízalatti múzeumok a tengeri ökológiai rendszereket érintő globális aggályokat tükrözik. Míg a szoborcsoportok fogalmilag múzeumnak tekinthetők, minden egyes szobor saját személyes üzenetet tartalmaz. Jason deCaires Taylor projektjeit saját honlapján is meg lehet tekinteni.

Fotógaléria Jason deCaires Taylor további munkáiról: