​Bialowieski Nemzeti Park (Lengyelország) – Bölények hazája

Európa, ahogy egykoron volt – akár így is nevezhetjük Lengyelország legrégebbi természetvédelmi területét, a Bialowieski Nemzeti Parkot, amelyet 1979-ben vált az UNESCO Világörökség részévé. A főleg fenyőt, bükköt, tölgyet, égert és lucfenyőt felvonultató, legalább tízezer éves erdőség egyedülálló az öreg kontinensen, hiszen az itt élő vegetáció borította egykoron egész Európa területét – a park Medvekaromnak nevezett területén például 400 éves fenséges juharfákkal találkozhatunk.

A terület turisztikai központja az egykori cári palota, a parkot pedig keskeny-nyomtávú kisvasúttal is bejárhatjuk. Ha szerencsénk van, akár az itt élő bölények egyikét is megpillanthatjuk – ezeket az állatokat 1929-ben telepítették vissza –, de felkereshetjük az ősi lengyel lófajta, a tarpán tenyésztelepét is. A park állatvilága amúgy közel 1100 fajból áll, és szinte az összes eredetileg Európában őshonos emlősfaj él itt – így a barnamedve, a hiúz, a vadmacska és a szürke farkas is.

Krka vízesés (Horvátország) – Vadregényes zuhatagok

Horvátország leginkább csodálatos tengerpartja miatt kedvelt turisztikai célpont, de a fövenytől eltávolodva is számos lenyűgöző táj vár minket. Közép-Dalmácia legnagyobb folyója, a Krka keskeny sziklafalak között, zuhatagokon, tavakon keresztül jut el a tengerbe – a legszebb szakasz Skradintól kezdődik, ez egyben az UNESCO Világörökség listáján található Krka Nemzeti Park része.

A fő látványosság a 17 kisebb-nagyobb vízesésből álló, 100 méter széles és 48 méter magas Skradinski buk.

A nemzeti park busszal, hajóval és gyalog is körbejárható, és nyáron érdemes fürdőruhával érkezni, mert a nagy vízesés medencéjében fürdeni is lehet. A Krka folyó vizében 10 olyan halfaj él, amely csak itt található a világon, de a rezervátum ornitológiai központja is az egyik legjelentősebbek közé tartozik Európában. Az ember is régóta megtelepedett itt, erről a még ma is működő vízimalom, illetve az egyik szigetecskén épült kolostor tanúskodik, amelyik szintén kedvelt látványosság.

Hortobágy (Magyarország) – Ember és természet

Első látásra a Hortobágy unalmas úti célnak tűnhet: a végeláthatatlan füves pusztán a tekintetet csak ritkán akasztja meg egy gémeskút, csárda vagy tanya, illetve kisebb fa- vagy bokorcsoport.

Az UNESCO azonban nem véletlenül vette fel a Hortobágy Nemzeti Parkot a Világörökség listára.

A puszta ugyanis a pásztorközösségek által megművelt kultúrtáj, amely kitűnően példázza az ember és a természet harmonikus együttműködését. Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája nem az erdők kiirtása eredményeként jött létre, hanem emberi tevékenység révén, és képes volt megőrizni biológiai sokféleségét.

A különböző látványos programok keretében az ide látogatók betekintést nyerhetnek egy máig élő, működő, hagyományait hűen őrző világba. A Hortobágy neve összefügg az állattenyésztéssel, de nemcsak szürke marha, rackajuh, mangalica sertés és nóniusz ló él itt. A mocsarak és halastavak a madarak fészkelésének és vonulásának európai jelentőségű helyszínei: eddig 342 madárfaj előfordulását regisztrálták. A daru- és vadlúdvonulás pedig az egyik legszebb látványosság – a legnagyobb megfigyelt átvonuló darutömeg 55 ezer madarat számlált.