A nevével ellentétben a Jordán-árokban elterülő Holt-tenger valójában egy tó, amelynek só koncentrátuma nyolcszor magasabb, mint az óceánok és a tengerek vizének. Bolygónk legmélyebb szárazföldi pontja: a tófenék 795 méterrel van a tengerszint alatt. A tó keleten Jordániával, nyugaton Izraellel és Ciszjordániával határos.
1. Mélyebben nem is lehetne
A víz tükre mintegy 420 méterrel, míg a tófenék 795 méterrel van a tengerszint alatt. Összehasonlításképp Észak-Amerika legalacsonyabb pontja, a Death Valley csak 86 méterrel van a tengerszint alatt. A Holt-tenger 810 négyzetkilométer kiterjedésű, partszakasza 135 kilométer.
Fotó: 123rf
2. Természetes wellness
A Holt-tenger sója és iszapja évezredek óta ismert gyógyászati alapanyag, és a szépségipar is felfedezte magának. A tó vizének 34%-os a sótartalma, magnéziumból és több más ásványi anyagból is rengeteget tartalmaz, így számos bőrproblémára és ízületi betegségre jelenthet megoldást. A Holt-tengerhez kifejezetten wellness-kirándulásokat is szerveznek, hogy a turisták iszappakolásban ülhessenek a parton. Ha az izraeli oldalon mártózunk meg, akkor strandolás előtt vagy után kitűnő program felvonóval ellátogatni a 400 méter magasan lévő Masszáda erődbe, majd lesétálni a sziklákon. A várat és a hozzá tartozó palotát Heródes építette magának i. e. 37 és 31 között.
Fotó: 123rf
A Holt-tenger jordániai partja
3. Csak lebegj!
A Holt-tengerben nem nagy élmény úszni: az oldott ásványi sók magas koncentrációja miatt fent maradunk a felszínén, de persze engedélyezik a sportot is. A magas sótartalom miatt inkább jobb lebegni a tetején, relaxálni és élvezni a sós-párás levegőt. A sótartalom a víz felszínén a leghígabb; a tó legmélyebb része 330 méter.
4. A Biblia nyomában
Az 1948-ban, a Kumráni-hegység barlangjában megtalált bibliai tekercseken nemrég megejtett genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy nem mindet helyi bőrből készített, és a Holt-tenger sójával cserzett pergamenre írták, hanem vannak köztük olyan tekercsek is, amelyeket messziről vittek oda. Egyébként a legendák szerint az első turista a Holt-tengernél Ábrahám próféta volt, aki a judaizmus, a kereszténység és az iszlámizmus ősatyja is. Valamint a Holt-tengert és környékét Dávid király menedékeként is emlegetik, ott bujkált egy ideig az ellenségei elől.
5. Csak a baktériumok maradnak életben
A Holt-tenger tömény sótartalma miatt egyetlen élőlény sem marad életben a vízben, kivéve a baktériumokat. Jó hír, hogy akik undorodnak a nyálkás vízi élőlényektől és növényektől, azoknak a tóban nincs mitől tartania, rossz hír viszont, hogy „inni" egyáltalán nem szabad belőle!
6. Egy kis iszapot?
A Holt-tengernél iszappakolásban pózolni az egyik legnépszerűbb fotótéma a közösségi médiában. Nem csak azért, mert viccesen néz ki, hanem mert itt ingyen (igazából borsos áru belépők vannak a strandra) magukra kenhetik azt a csodaszert, amelyet egyébként vonzó tubusokba és tégelyekbe csomagolva az egész világon árulnak a kozmetikai márkák. A tengerfenékről származó iszapnak magas a magnézium-, nátrium-, kálium- és kalciumtartalma, puhítja, szépíti és egyben radírozza a bőrt.
7. El fog tűnni
A Holt-tenger évről évre egyre kisebb, néhány évtizeden belül el is tűnhet. A tó vízszintje minden évben 1 métert csökken és egyre rosszabb minőségű a vize. A Holt-tenger vize a régió többi természetes vízforrásából táplálkozik, a Jordán-folyó völgyében összegyűlt patakok vize gondoskodik a frissülésről, de ez nem elég. A '60-as években a völgyből érkező vízfolyamot elirányították, hogy Izrael kiépíthesse a vízvezeték-hálózatát, amely az egész ország vízellátásáért felelős, utána sajnos elhanyagolták ezt a területet és nem foglalkoztak azzal, hogy Holt-tengerre így hosszútávon pusztulás vár.