Fedezzük fel Albániát – úti célok, praktikus tanácsok (2. rész)

Albánia, ez az elfeledett gyöngyszem igazán megér egy nyaralást, és még tömegre sem kell számítanunk.

A legtöbben kifejezetten nyaralni indulnak Albániába, és megelégednek azzal, hogy pihennek a tengerparton – jóval kedvezőbb áron, mint amennyiért ezt máshol tehetnék. Azonban azoknak is kifejezetten érdemes felkerekedniük, akik jobban szeretik az aktív vakációt, és a strandolás helyett szívesen töltik az idejüket történelmi érdekességek és természeti látnivalók felfedezésével. Következik az úti terv második része.

Albán riviéra

A hágón átkelve le is érünk a déli tengerpartra, ahol egymás után sorakoznak a népszerű üdülővárosok. Az időzítés tökéletes, az utazás közepén pont jól fog esni egy pihenősebb nap. Albániai tengerparti nyaralásról 10–15 éve még alig-alig hallhattunk mesélni, manapság viszont egyre felkapottabb ez a partszakasz – kicsit talán már túlságosan is. Rohamos tempóban épülnek fel egymás után a hatalmas hotelek, sokak szerint most kell menni, mert néhány év múlva már itt is elviselhetetlen tömeg és drágaság lesz. A strandok jellemzően kavicsosak, egyetlen kivétel a délebbre fekvő Ksamil, ahol finom szemcsés fehér homokon sütkérezhetünk. Az autóval könnyen megközelíthető strandok már most is meglehetősen zsúfoltak a főszezonban, de egy kis leleményességgel még találni eldugottabb öblöket.

Butrint Nemzeti Park

Fotó: Shutterstock

Butrint Nemzeti Park

Parti pihenőnk után különleges élményt ígér az UNESCO Világörökség Listán is jegyzett Butrint Nemzeti Park, amely egyszerre természetvédelmi terület és történelmi jelentőségű műemlékek lelőhelye is. Egészen fantasztikus gyűjteményt láthatunk itt számos korszakból – a 6. században épült bazilika romjaitól kezdve a 3. századból származó színházon át a 15–16. században épült velencei toronyig. Kész építészeti tankönyv a terület, ráadásul pompás díszletek közt, hiszen miközben a romterületen bóklászunk, pazar panoráma nyílik az öbölre. A nemzeti park körbejárása néhány órás program, így délután marad még idő egy kis lazításra, napozásra.

GJIROKASTRA

Fotó: ww.abenteueralbanien.de

A közelben található Gjirokastra kedves, történelmi kisváros, ahol három fő látnivaló van. Elsőként érdemes felkapaszkodni a várba, onnan ugyanis remek panoráma nyílik a településre, és tájékozódni is jól lehet. Ezután az óváros hangulatos utcáit tanácsos végigsétálni, a 17. században épült két-három szintes házak a Világörökségi Listán is szerepelnek. Végül jó ötlet felkeresni az egyik régi hagyományos otthont, például a Skenduli-házat, amelyet megőriztek eredeti formájában, így bepillanthatunk az akkori életvitelbe is.

Kruja

Kruja vára Albánia büszkesége, a város pedig körülbelül azt jelenti a helyieknek, mint nekünk Eger. Itt született Szkander bég, aki Krujából verte vissza a törökök támadásait. A fő látnivaló természetesen a vár, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a városra, de a látogatók körében nagyon népszerű a várhoz vezető lépcső aljában meghúzódó, hangulatos bazársor is. Ez utóbbi 450 éves múltra tekint vissza, és a mai napig valódi kézműves termékeket találunk itt, például míves szőtteseket.

Szkander bég hőstetteivel a várban 1982- ben megnyílt múzeumban ismerkedhetünk meg, ez az ország egyik legfontosabb és leglátogatottabb múzeuma. Érdemes maradni késő délután is, mert rendkívül hangulatos a naplemente, különösen a müezzinből kihallatszó, imára hívó ének kíséretében.

Albán-alpok

Nem túlzás azt állítani, hogy Albánia egy egész kontinensnyi látnivalóval büszkélkedhet. A történelmi városok és a vidám tengerparti nyaralóövezet után utunk végén ismét egy más terepre indulunk. Az Albán-Alpok varázslatos vidékén ősöreg páncélfenyők és havasi rétek között kanyarog az út a hófehér sziklák közt, miközben legszívesebben minden egyes kanyarban megállna az ember, hogy fotókat készítsen. Ide egy-két éve még meglehetősen körülményes volt eljutni, de a nemzeti park mélyén megbúvó apró Theth faluba vezető aszfaltos út kiépítését nemrég fejezték be, így nincs kifogás – aki bírja a szerpentineket és az itt-ott hiányzó korlátoktól sem retten meg, nyugodtan nekivághat. A táj csodaszép, a hegycsúcsok közt vízesések és színes tavak is rejtőznek, mivel azonban ebben a magasságban néhány fokkal hűvösebb van, mint a tengerparton, egy pulóverrel, esetleg széldzsekivel célszerű készülni.

Ez a vidék egyébként egy teljesen önálló, kirándulós nyaralásra is kiváló. A túrázók körében népszerű útvonal a Theth és Valbona közti hágó, amelyen általában egy háromnapos túra részeként kelnek át. A legnépszerűbb forgatókönyv szerint a túrázók Shkodër városából busszal eljutnak a Komani-víztározó déli csücskében fekvő Komanba. Innen komppal mennek tovább a felduzzasztott Drin folyón Fierza településig, ahol már buszok várják a kirándulókat, hogy tovább vigyék őket Valbonába. Az első éjszakát rendszerint itt töltik, majd másnap egy 17 kilométeres túra során átkelnek a hágón, mielőtt elfoglalják következő szállásukat Thethben. A harmadik napon aztán erről a kis településről lehet visszajutni az autóhoz vagy a buszhoz Shkodërbe. Ez persze csak egy a számos lehetőség közül, aki szereti a hegyeket, többnapos túrára is indulhat a környéken.

PRAKTIKUS TIPPEK

Autóvezetés
Pár nap után megszokható a helyi, meglehetősen kaotikus vezetési stílus. Az albán sofőrök nem foglalkoznak sem a piros lámpával, sem a sávokkal, és ott parkolnak le, ahol éppen kedvük szottyan. Az úton nemcsak a kiszámíthatatlan autósokra kell figyelni, de a kátyúkra, kóbor kutyákra és bandukoló szamarakra is.

Szállásárak
A hotelekkel kapcsolatban rendkívül jó hír, hogy meglehetősen barátiak az árak: 30-35 euróért ki lehet fogni négycsillagos hotelt, de akad ötcsillagos is 50 euró alatt, különösen elő- és utószezonban.

Fizetés
Célszerű elég készpénzt vinni, ugyanis meglepően kevés helyen lehet kártyával fizetni, szinte csak a nagyobb hotelekben, éttermekben. Kisebb családi szállásokon, büfékben gyakran nem fogadják el, de még a benzinkutakon is előfordul, hogy a kártyás matrica dacára nem működik a terminál.

Vallás
Bár a lakosok kétharmada papíron muzulmán, meglehetősen kevesen gyakorolják a vallásukat. A muszlimok nagyon jól megférnek a keresztényekkel, kifejezetten példaértékű a vallási béke és tolerancia.

Beutazás
Vízum nem szükséges, továbbá sem oltási igazolványt, sem tesztet nem kérnek, regisztrálni sem kell és karantén sincs.

Víz
Fogyasztásra, fogmosásra és gyümölcsök megmosására célszerű palackos vizet használni.

AMI MÉG ÉRDEKELHET