INFÓ

• Lakosság: 118 ezer fő
• Terület: 138 km2
• Beszélt nyelv: flamand (a holland egyik változata)
• A történelmi városközpont 2000 óta az UNESCO világörökség része

Bár a település első erődítményei már Julius Caesar hódításai után (i. e. 1. század) megépültek, Bruges városi rangra csak 1128-ban emelkedett. Virágkorát a 11. és 15. század között élte, amikor a Hanza-szövetség tagjaként a gyapjúpiac és szövőipar európai fellegvára lett. A fejlődés nemcsak a levantei árukkal való kereskedés lehetőségét nyitotta meg, de fejlesztette a pénzügyi technikákat, és növelte a tőke beáramlását is, előmozdítva Bruges bankügyleteit. Ennek köszönhetően itt nyitott a világon először tőzsde, ezt a Van der Beurze kereskedőcsalád alapította, így nekik köszönhetjük a börze szavunkat. A látványos felfelé ívelés a 16. században váratlanul véget ért, és a város a következő 500 évben Csipkerózsika-álmát aludta. Ennek napjaink turistái persze csak örülhetnek, hiszen éppen ennek a fejlődésmentes időszaknak a következménye, hogy az óvárosban megannyi műemlék őrzi a középkor hű városképét.

Amit meg kell néznünk

Gyors memorizálás után nyugodtan tegyük el a térképünket, és vessük bele magunkat az óvárosba a zegzugos macskaköves utcák valamelyikénél! Előbb vagy utóbb szinte biztos, hogy a város főterén, a Markton találjuk magunkat, ahol igazi építészeti nyalánkságban lehet részünk, hiszen a tér minden oldalán más és más építészeti stílus dominál. De akkor is jó helyen járunk itt, ha madártávlatból szeretnénk ránézni a városra, amire a 83 méter magas Belfort (vagy Belfry) harangtorony kiválóan alkalmas. Meghódításához mindössze 366 lépcsőfokot kell megmásznunk. Az erőfeszítés és a 12 eurós belépő azonban megéri az árát, hiszen fentről nemcsak a kilátás páratlan, de a torony 47 harangjának hangját is érdemes testközelből meghallgatni.

A főtér után a művészetek kedvelőit a flamand festészeti iskola remekei a Groeningemuseumba invitálják, aki pedig inkább kincseket vadászna festmények helyett, az szombaton és vasárnap tíz és este hat között megteheti a Dijver-csatorna mellett; a régiségpiac Bruges egyik legkedveltebb találkozóhelye. Apropó csatorna: nem érdemes kihagyni a városnézés egy igen kényelmes módját, a hajókázást. Ha befizetünk a félórás városnéző programra, időzítsük naplemente idejére, amikor a rózsaszínek játéka a régi városfalakon és a vízen felejthetetlen élményt nyújt.

A szent vér ereklye

A Heilig-Bloedbasiliek (Szent Vér-bazilika) Bruges világörökségi belvárosának ősi katolikus temploma, amely a 13. század óta őrzi egy Bizánc környékén készült, állítólag Krisztus szent vérével felitatott textildarabot rejtő hegyikristály fiolát, amelyet Bruges-be érkezése óta soha nem nyitottak még ki. Bár a Biblia nem említi Krisztus vérének megőrzését, az apokrif iratok egyike szerint Arimathiai József a Szent Grál kelyhében felfogta a szent vért. Az ereklye minden valószínűség szerint maga is Bizáncból származik, és a város 1204-es kirablása során került a lovagok kezébe, majd Bruges-be. 1303-tól kezdődően az ereklyét a májusi körmeneten minden évben bemutatják, s ez mindmáig az egyik legnagyobb egyházi ünnepség Belgiumban.

Egy wasabis pralinét?

Az országban évente mintegy 200 ezer tonna csokoládét gyártanak, és országszerte több mint 2 ezer bolt kínálja e csemegéket. Csak Bruges-ben közel ötvenet találunk, a csokoládék fellegvárában járva tehát felejtsük el a klasszikus tenger gyümölcsei pralinékat, inkább próbáljunk ki valami újat: mondjuk egy baconös-feketecsokoládés bonbont. Nem is lesz nehéz dolgunk, hiszen a városnak megvan a maga extrém csokoládémestere, Dominique Persoone, aki kémiailag analizálja a különböző ízeket, és állít össze olyan kombinációkat, amelyek tudományosan is kiegészítik egymást. Így született meg a baconös, a sült hagymás vagy wasabis praliné – az úriember tudhat valamit, mivel The Chocholate Line nevű csokiboltját még a Michelin Guide is megemlíti.

Városi kötelezők

Chocolatier Dumon

Bruges egyik legnépszerűbb csokoládékészítője a Dumon gyár. Kezdetben egy kis garázsban és konyhában indult, majd remekül jövedelmező üzletté nőtte ki magát közel három évtized alatt. A Dumon csapata naponta 200–250 kilogramm bonbont állít elő, és boltjaikban a klasszikus mogyorós mellett olyan ínyencségekkel is találkozhatunk, mint a Mojito vagy Cuba libre pralinék.

Cím: Eiermarkt 6.

Rozenhoedkaai

Hárompercnyi sétára a Belfort toronytól fekszik Bruges talán legtöbbet fényképezett része, a Rozenhoedkaai (Rózsafüzér) rakpart, ahol nemcsak a régi házak falai emelkednek karcsún a Dijver és a Groenerei csatornák tükörsima vize fölé, de ez a város hattyúinak is ez az egyik kedvenc helye.

Cím: Rozenhoedkaai 3.

Jeruzalem Kerk

Bár az 1429-ben épített szentélyben Jézus koporsójának a másolata is megtekinthető, a Jeruzalem Kerk (Jeruzsálem-templom) igazi különlegessége az orientális építészeti stílusban készült tornya. A Bruges-ben megszokott építkezési stílustól ugyan teljesen eltér, mégis tökéletesen kiegészíti a város látképét.

Cím: Balstraat 14.

​Minnewater-tó

A város központjától délre fekvő romantikus tavat minden szerelmes felkeresi. A helyi legenda szerint, ha kedvesünkkel átsétálunk a hídon, boldogságunk örökké tart majd. A szerelmesek tava körül megannyi pad vár minket, a csodaszép kilátást élvezve adózzunk itt a romantikának.

Cím: Minnewater 1-15.

Sint-Janshuismolen

Keressük meg Bruges régi szélmalmainak valamelyikét! A város északkeleti oldalán 1770-ben felállított malom, a Sint-Janshuismolen (Szent János-ház malom) például a mai napig szorgalmasan őrli a gabonát. A belsejében kialakított múzeum látogatható, a belépőjegy ára felnőtteknek 4, míg a kicsiknek mindössze 3 euró.